Mire legyünk figyelemmel a serum labor vizsgálata előtt (?) - A páciensek előkészítése

gvmd - 2007. július 08.

 

A vérvételt a pácienseknél azonos napszakban kell végezni, ideális esetben reggel 7 és 8 óra között. Ez elsősorban a paraméterek alakulásának megítélése miatt fontos. A páciens mindenkor éhgyomorral jelenjen meg a vérvételen, azaz az utolsó étkezés vagy folyadékfelvétel és a vérvétel időpontja között legalább 10 - 12 órának kell eltelnie. Ellenkező esetben megemelkedhet pl. a glukóz, foszfát, bilirubin, GPT (ALT), kálium, húgysav, protein és kálium szint; a zsírfelvétel mennyisége hatással van a triglicerid koncentrációra.

A vérvételkor a páciens ugyanabban a testhelyzetben legyen, vagyis üljön vagy feküdjön és ugyanazon az érterületen történjék a vérvétel is, javasoltan a perifériás karvénából.

A páciensek testhelyzetének megváltozása vízszintesből függőlegesbe, hatással van a testfolyadék áthelyeződésére az intravasalis térből az interstitialis térbe (kb. 8%). A térfogat eltolódás oka elsősorban az álló testhelyzet okozta érpályán belüli tér növekedett hidrosztatikus nyomásváltozása. Ez proteinek, proteinnel kapcsolatos és korpuszkuláris alkotórészek 3-8% közötti értéknövekedését eredményezi, ha a vért legalább 10 percnyi fekvőhelyzet helyett, az előző orthostasist követően ülő vagy fekvő helyzetben vesszük le. Az értékek megnövekedése elsősorban az olyan paramétereknél haladja meg az elemzési szórás nagyságát, mint pl. fehérsejtszám, haemoglobin, haematokrit, erythrocytaszám, összprotein, albumin, koleszterin, triglycerid, ALP, GOT (AST), bilirubin, immunglobulin, foszfát és calcium. Ödémás betegeknél az értékváltozás sokkal súlyosabb, mint egészséges egyéneknél. A fekvőhelyzetből álló helyzetbe történő átmenet miatt bekövetkező változások, mintegy 10 perc elteltével, ismét egyensúlyi helyzetbe kerülnek. Fordított testhelyzetváltozás esetében ehhez kb. 30 percnyi időre van szükség.

A fentebb elmondottakból nyilvánvalóan következik, hogy folyamatellenőrzéskor minden esetben nemcsak azonos napszakot (ideális esetben 7:00 és 8:00 óra között), hanem azonos testhelyzetet is kell választani.

A fizikai terhelés is hatással van egy rövid ideig az intravasalisból az interstitialis térbe történő folyadékeltolódásra. Ez haemokoncentrációhoz vezet a proteinek, proteinhez kötődő alkotórészek és vérsejtek számának növekedése miatt. Különösen nem edzetteknél vezethet ez pl. órák elteltével izomenzimek, mint amilyen pl. a CK, GOT (AST) és LDH növekedéséhez az izomsejtek megnövekedett permeabilitása következtében.

Diagnosztikai és terápiai intézkedések is befolyásolják (lásd a táblázatot) az elemzési eredményeket

Esemény

Paraméter

Eltérés

Vérátömlesztés

Haematokrit, Haemoglobin, Kálium

+

Dialízis

CRP, Glukóz, Leukociták

-

ERCP

Amylase, Lipase

+

Ionizált sugárzás

Húgysav

+

Műtétek I.

Leukocita-, Trombocitaszám

-

Műtétek II.

CRP, GOT (AST), GPT (ALT), CK, Bilirubin, Fibrinogen

+

Műtétek III.

Albumin, Haemoglobin

-

Újraélesztés

CK (adekvát CK-MB növekedés nélkül), Myoglobin

+

Prosztata fizikális vizsgálata

PSA, Savanyú foszfát

+

 

Rövid összefoglaló a páciensek előkészítéséhez és helyzetéhez

Fizikai aktivitás

Szélsőséges tevékenység legfeljebb 3 nappal a vérvétel előtt

Nyugalmi időszak

Legalább 5 perc

Étlenség

Utolsó táplálékfelvétel alapvetően kb. 12 órával a vérvétel előtt (semmilyen gyógyszerbevétel [*], semmilyen alkoholfogyasztás)

Időpont

Reggel 7:00 és maximum 9:00 óra között

Testhelyzet

Lehetőleg mindenkor azonos

[*] Javaslom, a vérvétel napi reggeli gyógyszereléséről egyénileg döntsön, betegét erről kellően tájékoztassa.

 

[ doc ] [ pdf ]

[ pdf ] állomány megjelenítéséhez Adobe softver javasolt, mely szabadon letölthető a gyártó oldaláról