A hallgatók tanulási stílusa

gvmd - 2007. szeptember 11.

A „Hallgatók tanulási stílusa” című tanulmányt Kiss László Docens Úr

Kecskeméti Főiskola GAMF Kar
MM Csoportvezető
Okleveles villamosmérnök
Igazságügyi szakértő
[ www.spec.hu ]

készítette, kérésemre hozzájárulását adta honlapomon való megjelentetéséhez, melyet ezúton köszönök meg!

 

Bevezetés

Az emberi tanulás mechanizmusa nagyon összetett, pszichológusok és pszichiáterek számtalan kutatást végeztek a tanulási folyamat feltárására, azonban tudásunk e tárgyban még távolról sem teljes. A szakirodalom bőségesen foglalkozik a tanulás különböző megközelítési szempontok szerint felállított modelljeinek elemzésével (pl. biofizikai, asszociációs, információelméleti modellek), de mindegyik modellnek korlátolt az érvényességi köre, ezért a jelenségeknek csak egy szűk területére adnak elfogadható magyarázatot. Ezek főleg az egyén értelmi állapotát elemzik, pedig tudjuk, hogy az érzelmi állapot is jelentősen befolyásolja a tanulás eredményességét. Az érzelmi állapot a tanulás motiváltságával van összefüggésben, tehát a tanulásra motivált állapot előidézése fontos feladata az oktatásnak. A tanulásra motivált állapot létrehozására több lehetőség is kínálkozik, ezek közül néhány a mindennapi oktatási gyakorlatban is jól használható. A fontosabb motivációs lehetőségek:

1. a kíváncsiság felkeltése
2. a tananyag fontosságának, hasznosságának bemutatása
3. a tanulás esztétikai élménnyé tétele
4. a tudás jutalmazása, a nem tudás büntetése
5. a hallgató egyéni tanulási stílusának és a tanár tanítási stílusának összhangba hozása

Továbbiakban ez utóbbi lehetőség kerül alaposabb vizsgálatra a következő szempontok szerint:

1. Milyen tanulási stílusok léteznek?
2. Hogyan lehet ezeket felismerni?
3. Milyen a hozzájuk legjobban illeszkedő tanítási stílus?

Tanulási stílusok (egyszerűsített modell Honey és Mumford nyomán)

Négyféle alapstílust különböztetünk meg, ezek a következők:

Tanulási stílusok

A "tevékeny" alapstílus jellemzői

A tevékeny emberek fenntartás nélkül vetik magukat az új elméleti és gyakorlati ismeretek megszerzésének folyamába. Mindig tettre készek, élvezik a pillanatot, melyben a közvetlen tapasztalatot megszerzik. Nyitottak, bizakodóak és lelkesednek minden új dolog iránt. Filozófiájuk: "Mindent ki kell próbálni." Egész napjuk tevékeny, ha az újdonság izgalma megszűnik, azonnal új kihívást keresnek. A megvalósítás unalmas számukra, nem lelik örömüket a hosszú, precíz munkában. Társas emberek, szeretnek az érdeklődés középpontjában állni. Nem szívesen tanulnak könyvből, a hosszadalmas, bonyolult tananyagon nehezen rágják át magukat. Nem a szorgalmasan gyűjtögetett tudásmorzsákból építkeznek, hanem a hirtelen megvilágosodás pillanataiban látják meg az összefüggéseket.

A "töprengő" alapstílus jellemzői

A töprengő emberek szeretnek sokat mérlegelni akár elméleti, akár gyakorlati feladatot kell megoldaniuk. A különböző szempontokat szívesen összehasonlítják, sok adatot gyűjtenek és ezeket gondosan kiértékelik. Gyakran a teljes adathalmaz részletes elemzése sem elég a döntéshozatalhoz, elhalasztják azt és újabb adatokat várnak. Filozófiájuk: "Légy óvatos!" Alapos emberek, szeretnek minden irányból tájékozódni, mielőtt cselekszenek. Hallgatnak másokra, szívesen beépítik mások véleményét a sajátjukba. Távolságtartóak, toleránsak, higgadtak. Szeretnek magányosan könyvből tanulni, szeretik a szívós munkával megoldható feladatokat. Magabiztosak, de nem lelkesek.

Az "elméleti" alapstílus jellemzői

Folyamatos megfigyelők, minden új ismeretet igyekeznek beilleszteni saját logikai rendszerükbe. A problémákat lépésről lépésre alaposan átgondolják és egy egységes elméletbe foglalják. Törekszenek a tökéletességre, csak akkor pihennek, ha már minden beleillik racionális sémájukba. Szeretik az analízist és a szintézist. Szívesen gondolkodnak elméleti modellekben, de a megvalósítás nem nagyon érdekli őket. Filoz6fiájuk: "Ami logikus, az jó. " Gyakori kérdéseik: Mi az oka? Mi az értelme? Hogyan illeszkedik ez ide? Miből indulunk ki? Előnyben részesítik az objektív valóságot a szubjektív dolgokkal szemben. Logikájuk következetes, visszautasítanak mindent, ami nem illik bele saját logikai rendszerükbe. Nem toleránsak, szeretnek vitatkozni és csak észérvekkel győzhetők meg. Az elmélet egysége sokkal többet jelent számukra, mint a hasznossága. A logikus felépítésű tananyagot erőfeszítés nélkül könnyen megtanulják, de a rendszertelen, leíró jellegű ismereteket nehezen fogadják be.

A "gyakorlati" alapstílus jellemzői

Minden elméletet szívesen kipróbálnak a gyakorlatban, hogy lássák működik-e. Sokat kísérleteznek, az új ismereteiket a gyakorlatból merítik. Az elmélet csak addig érdekli őket, amíg gyakorlati haszna van. Nem szeretnek elvi problémákon gondolkozni, lényegre törő, földön járó emberek. Gyorsan és könnyen hoznak döntéseket. Filoz6fiájuk: "Ami működik, az jó. " A tanulásban szélsőségesek, az elméleti levezetésekben, fejtegetésekben csak gyengén teljesítenek, de a gyakorlatias munkákban kiválóak.

A stílus felismerése

Az emberi tulajdonságok nagyon bonyolultak, ezért valójában a tanulási stílus nem jellemezhető egyértelműen az itt felsorolt alapstílusok valamelyikével, de jól használható eredményt kapunk, ha az alapstílusok közül a két legerősebbet választjuk a stílus megadásához.

Az alapstílus felismerését az alábbi, 80 kérdésből álló kérdőív segítségével végezhetjük el. Minden alap stílushoz 20 kérdés tartozik, de ezek sorrendje kevert, hogy a kitöltésnél ne lehessen megcélozni valamilyen jónak tartott eredményt. Nincs jó vagy rossz válasz, gyorsan és az első benyomás alapján, őszintén kell dönteni.

A kitöltésre 15 perc áll rendelkezésre. Ha az állítás inkább igaz, mint hamis akkor "X" jelet tegyen a sorszám utáni zárójelek közé, ha inkább hamis, mint igaz akkor NE jelöljön.

Megjegyzés: A kérdőív angol nyelvterületen került összeállításra, magyar környezetben még nem történt meg a szakszerű kipróbálás.

Kérdőív az alapstílus meghatározásához

01. [ ] Többnyire tudom, mi a jó és mi a rossz, mi a helyes és mi a helytelen.
02. [ ] Gyakran cselekszem, mielőtt a lehetséges következményeket mérlegelném.
03. [ ] Szeretem lépésről lépésre végiggondolva megoldani a problémákat.
04. [ ] Szerintem a szabályszerű eljárások és formális elvek korlátozzák az embert.
05. [ ] "Ami a szívemen, az számon" bátran kimondom, amit gondolok.
06. [ ] A gyors cselekvés gyakran eredményesebb, mint a gondos elemzésen alapuló.
07. [ ] Csak azt a munkát szeretem, amelyben bőven van időm az alapos előkészületre és kivitelezésre.
08. [ ] Általában ragaszkodom a saját véleményemhez, máséval gyakran vitázom.
09. [ ] Csak azzal szeretek foglalkozni, ami használható és működik.
10. [ ] Szívesen szerzek új tapasztalatokat és ismerősöket.
11. [ ] Ha valami új elvről hallok, rögtön azon gondolkodom, hogyan használható ez a gyakorlatban.
12. [ ] Fegyelmezett vagyok, egészségesen élek, a napirendem rendszeres.
13. [ ] A jól végzett munka büszkeséggel tölt el, erre később is szívesen gondolok.
14. [ ] A rendezett, logikus gondolkodású embereket jobban kedvelem, mint a csapongókat.
15. [ ] Gondosan elemzem a rendelkezésre álló adatokat, a lényeg nem kerüli el a figyelmemet.
16. [ ] Szeretek több változat gondos mérlegelése után dönteni, így biztos lehetek magamban.
17. [ ] Jobban vonzódom a szokatlan újdonságokhoz, mint a megszokott, bevált dolgokhoz.
18. [ ] Nekem fontos, hogy minden jól meg legyen szervezve, csak így tudok eredményesen dolgozni.
19. [ ] Nem ragaszkodom még a bevált dolgokhoz sem, ha jobbat, használhatóbbat találok.
20. [ ] Szeretem összeegyeztetni a tevékenységeimet az elveimmel.
21. [ ] A vitákban lényegre törő vagyok, csak a hasznosítható eredmény reményében vitatkozom.
22. [ ] Szeretem az embereket figyelni, és erényeiket, hibájukat elemezve tőlük tanulni.
23. [ ] Jól boldogulok az új és különleges kihívásokkal.
24. [ ] Szeretem a könnyed, mindig aktív embereket.
25. [ ] Az apró részletekre is figyelve szeretek dönteni.
26. [ ] Külső kényszer alatt nehezen tudok bármit is kitalálni vagy elvégezni.
27. [ ] Mindig az első gondolat a jó, eszerint kell cselekedni, és nem szabad jónál is jobbat keresni.
28. [ ] Gondos vagyok, nem vonok le elhamarkodott következtetéseket.
29. [ ] Szeretek sok forrásból meríteni. "Minél több az adat, annál megbízhatóbb az eredmény."
30. [ ] A komolytalan emberek távol állnak tőlem, nem szívesen dolgozom velük.
31. [ ] Szívesen meghallgatom mások véleményét, mielőtt a sajátomat kialakítom.
32. [ ] Gyakran kimutatom az érzéseimet.
33. [ ] Szeretem figyelni, hogy mások milyen alapon hoznak döntéseket.
34. [ ] Szeretek spontán módon rugalmasan reagálni, nem szeretem az előre kitervelt dolgokat.
35. [ ] Az olyan feladatot szeretem, amelyhez ismerem a végrehajtási utasítást.
36. [ ] Nem szeretem, ha bármi miatt sietnem kell a munkámmal.
37. [ ] Mások ötleteit, gondolatait azok használhatósága alapján ítélem meg.
38. [ ] A csendes, elgondolkodó emberek nehezen viselnek el engem.
39. [ ] Kerülöm azokat, akik félvállról veszik a dolgokat.
40. [ ] Fontosabb a pillanatnyi lehetőségeket kihasználni, mint a múltról vagy a jövőről elmélkedni.
41. [ ] A rendelkezésre álló összes adat elemzésére alapozott döntés jobb mint a megérzésre alapozott.
42. [ ] Mindenben törekszem a tökéletességre.
43. [ ] Általában sok jó ötletem van.
44. [ ] A megbeszéléseken inkább célratörő, a tárgytól el nem kalandozó vagyok.
45. [ ] A tevékenységemben gátló szabályokat néha megszegem.
46. [ ] Szeretek a háttérben maradni, pedig néha jobban látom a megoldást, mint a hangosan vitatkozók.
47. [ ] Gyakran feltűnik nekem mások következetlensége, vagy érvelésének gyengesége.
48. [ ] Inkább beszélni szeretek, mint hallgatni.
49. [ ] A gyakorlatias dolgokat értem meg könnyebben.
50. [ ] Egy leírt szöveg legyen tömör, ne menjen bele a részletekbe.
51. [ ] Az a jó, ha az egész nap logikus, értelmes tevékenységgel telik el.
52. [ ] Szívesebben beszélgetek speciális szakmai dolgokról, mint könnyű társalgási témákról.
53. [ ] A probléma gyakorlat felőli megközelítését jobban megértem, mint az elmélet felőlit.
54. [ ] Munka közben nem szeretek zenét hallgatni vagy beszélgetni, mert elvonja a figyelmemet.
55. [ ] Szeretem piszkozaton megfogalmazni a fontos levelet, mielőtt megírom.
56. [ ] Szívesen kipróbálom a tárgyakat, hogy lássam hogyan működnek használat közben.
57. [ ] Szeretem a logikai ellentmondást tartalmazó kérdést megfejteni.
58. [ ] Szeretek a figyelem középpontjában állni és másokat irányítani.
59. [ ] Realista vagyok, kerülöm a spekulációkat és az álmodozásokat.
60. [ ] Szeretem a sokat latolgató embereket, ők ritkán tévednek.
61. [ ] A vitában elfogulatlan vagyok, ha az ellenérvek logikusak, nem védem tovább az álláspontomat.
62. [ ] A vitában úgy el tudok merülni egy-egy részleten, hogy nem is érdekel, kinek van igaza.
63. [ ] Munkám közben a jövőmre is gondolok, nem csak a mának élek.
64. [ ] Ha rosszul mennek a dolgaim, nem esem pánikba, hanem lépésről­lépésre mindent rendbe teszek.
65. [ ] Nem építek légvárakat, csak a kivitelezhető ötletek foglalkoztatnak.
66. [ ] A fontosabb dolgaimat gondolatban már napokkal előbb kezdem elvégezni.
67. [ ] Többet hallgatom mások beszédét, mint amennyit én beszélek.
68. [ ] Nem szeretem azokat, akikre az észérvek nem hatnak.
69. [ ] Leginkább a kivitelezési munkákban mozgok otthonosan.
70. [ ] Nem bánom, ha rosszul is esik valakinek, hogy rászólok, de a munkát el kell végezni.
71. [ ] Legjobban a semmittevés fáraszt.
72. [ ] Gyakran kezdek el úgy dolgozni, hogy nincs előre elkészített tervem, majd közben kialakul.
73. [ ] Vágyaim eléréséhez minden törvényes eszközt igénybe veszek, "a cél szentesíti az eszközt".
74. [ ] Hamar megunom a hosszadalmas, nagy odafigyelést igénylő feladatokat.
75. [ ] Ha megtanulok egy új eljárást, az is érdekel, hogy mi annak az elve.
76. [ ] Szeretem kitalálni mások gondolatait.
77. [ ] Szeretem a rejtélyes dolgokat logikusan megmagyarázni.
78. [ ] Kerülöm a kétértelmű megfogalmazásokat.
79. [ ] Élvezem a drámai helyzetet, én jól feltalálom magamat benne.
80. [ ] Nem nagyon érdekel mások problémája, mindenkinek elég a maga baja.

A kérdőív kiértékelése

A válaszokat a négy alapstílusnak megfelelő oszlopba írjuk. Jelöljük meg (pl.: jellel) azokat melyekre "igen" válasz érkezett. Az oszloponkénti "igen" válaszok száma megad egy, az alapstílusok erősségére jellemző számot:

[Te = tevékeny, Tö = töprengő, El = elméleti, Gy = gyakorlati] (1. táblázat.)

1. táblázat: A pontszámok összesítése:

Tevékeny

Töprengő

Elméleti

Gyakorlati

2

7

1

5

4

13

3

9

6

15

8

11

10

16

12

19

17

25

14

21

23

28

18

27

24

29

20

35

32

31

22

37

34

33

26

44

38

36

30

49

40

39

42

50

43

41

47

53

45

46

51

54

48

52

57

56

58

55

61

59

64

60

63

65

71

62

68

69

12

66

75

70

74

67

77

73

79

76

78

80

Te=

 

=

 

El=

 

Gy=

 

A "töprengő" és "tevékeny", valamint a "gyakorlati" és "elméleti" alapstílusok ellentétpárok, ezért képezzük az x = Tö - Te, és y = Gy - El elméleti szám párt, majd ábrázoljuk ezeket koordináta-rendszerben (2. táblázat). Az (x, y) szám pár egy kétdimenziós "P" preferenciaszámként értelmezhető, amely jellemző a tanulási stílusra.

A "P" preferenciaszám ábrázolása:

A "P" értékétől függően három stíluskategóriát különböztetünk meg:

 

2. táblázat:

Példa:

A P(8, -17) azt jelenti, hogy a vizsgált személy erősen elméleti beállítódású, és ehhez járul a közepesen töprengő stílus.

A tanulási stílus preferáltságának erőssége és irányultsága a 2. táblázatból könnyen leolvasható.

Az NP, KP, EP jelentése:

A tanulási stílushoz legjobban illeszkedő tanítási módszer

A módszer kiválasztásának alapjai

Egy "tananyag" megértetéséhez és megtanításához több, önmagában azonos értékű módszer is létezhet. A gyakorló tanár többnyire saját preferenciája alapján választ a lehetséges módszerek közül, leginkább azt, amelyikkel ő maga is tanult miközben a tananyagot elsajátította. így a tanár a tudása mellett továbbadja a saját tanulási módszerét is. Szerencsés esetben ez a módszer találkozik a hallgatók többségének tanulási stílusával. de eredményesebb az oktatói munka, ha a tanár tudatosan megtervezi a tananyag tartalma mellett a tanítás módszerét is. Ehhez azonban ismerni kell a hallgatói igényeket, a hallgatók preferált tanulási stílusát. Már a hallgatók csoportbeosztásánál figyelembe kell venni az előzetes felmérés alapján nyert P preferenciaszámot. Legfontosabb. hogy az EP tartományba eső hallgatók homogén csoportot képezzenek, az NP tartomány hallgatói bármelyik csoportba, a KP stílusú hallgatók elsősorban az azonos irányú homogén EP csoportokba osztandók be. A csoport stílusát ismerve a tanár viszonylag objektív módon tervezheti az oktatás módszerét, sőt az oktatók preferált stílusának felmérése után a csoportok és oktatók egymáshoz rendelésének is megvan az elvi alapja. A nagy hallgatói létszámú felsőfokú intézmények ezt könnyen megtehetik, főleg a tömeges alapképzés időszakában úgy, hogy a tanulókörök spontán kialakítása helyett tudatos csoportszervezéssel, azonos stílusú munkára orientált csoportokat hoznak létre.

A módszer kiválasztása

Az adott tanulási stílushoz legalkalmasabb tanítási módszer kiválasztásánál természetesen a befogadókon kívül más fontos szempontokat is figyelembe kell venni. A tananyag felépítésében rejlő tartalmi követelmények, az oktatás technikai felszereltsége, a különböző módszerek megismertetése és nevelő hatása, az esztétikai érték, a nagy felfedezések közben követett módszerek tudománytörténeti jelentősége stb. mind-mind befolyásolja a döntést. Ezeket elsősorban a nagy létszámú hallgatóságnak tartott előadásokon kell használni. A kiscsoportos vagy tanulóköri szemináriumi foglalkozásokon azonban az a legfontosabb, hogy a hallgatókhoz minél közelebb kerüljön a tananyag, érdeklődésük és figyelmük tartós legyen, így a legkisebb energia-befektetéssel tudják azt elsajátítani.

A módszereknek csak a legáltalánosabb, tantárgytól független, szemináriumi foglalkozásokon használható, irányelvekben megfogalmazható leírását adom meg a P(0, 20), P(0, -20), P(20, 0) és a P(-20, 0) erősen preferált tiszta alapstílusú pontokra, ebből a többi pontra arányosan lehet következtetni.

A P(0, 20) tisztán gyakorlati alapstílushoz illeszkedő tanítási módszer

Főleg az induktív következtetést kell használni és minden új ismeret forrása a gyakorlat legyen. A problémát a hallgató fedezze fel, lehetőleg egy munkafeladat végzése közben. Az oktatásnak fontos része a manuális tevékenység, ennek segítségével a tanulás élményszerűvé tehető. A feladatok "végterméke" lehetőleg kézzelfogható dolog legyen. Egy elméleti tétel akkor bizonyított. ha a gyakorlati haszna is nyilvánvaló. Kerülni kell a hosszú elméleti levezetéseket, hasznosabbak a jól választott gyakorlati próbák. A teljes tananyag felépíthető akár egy konkrét gyakorlati feladat köré is, annak fokozatos megoldásaként. Az oktatás legfontosabb színtere a laboratórium és a műhely.

A P(0, -20) tisztán elméleti alapstílushoz illeszkedő tanítási módszer

Főleg a deduktív következtetést kell használni, illetve minél előbb el kell oda jutni. hogy a deduktív következtetéshez szükséges elméleti alapok rendelkezésre álljanak. Minden problémát az elmélet felől kell megközelíteni, a szabatos, egyértelmű levezetések. a tiszta logikán alapuló sémák segítségével maradandó élményt kell nyújtani. Nagyon fontos az elméleti modellek alkotása, ebből kiindulva analizáló és szintetizáló módon kell a részletekre, illetve a teljes egészre következtetni. Gyakoroltatáshoz legalkalmasabbak a rövid, tömören megfogalmazott, elméletigényes feladatok.

A P(20, 0) tisztán töprengő alapstílushoz illeszkedő tanítási módszer

A legfontosabb dolog a probléma alapos körüljárása, akár elméleti, akár gyakorlati feladat keni! sorra. Ki kell választani olyan fejezeteket, amelyek alkalmasak az alapos, közös elmélyülésre, ehhez sok segédanyagra, a hasonló esetek egész tárházának bemutatására és sok időre van szükség. A kevésbé lényeges részek önálló feldolgozásra, könyvből feladhatók. A speciális esetek gondos elemzésére fordított hosszabb idő akkor is megtérül, ha emiatt más témákra esetleg kevesebb jut. Bízhatunk abban, hogy aki egy témában jól teljesített. az egy másikat is lelkiismeretesen és színvonalasan old meg. A részleteket is alaposan át kell gondolni. a tananyagban bizonytalanság nem maradhat. A nehéz, sok önálló munkát igénylő feladatok a legjobbak a gyakorláshoz, de a megfelelő szakirodalmat biztosítani kell.

A P(-20, 0) tisztán tevékeny alapstílushoz illeszkedő tanítási módszer

A hallgatókat folyamatosan el kell látni munkával. Mindig legyen előkészítve a tananyaghoz kapcsolódó érdekes feladat. Állandóan biztosítani kell az Új kihívást, változatos feszített tempójú órát kell tartani. Nagyon hasznosak a kiscsoportos, élménygazdag foglalkozások. Kerülni kell a hosszadalmas magyarázatokat, feladatokat. Könyvből való tanulásra csak rövidebb egységeket érdemes feladni. Az óratartás interaktív legyen, az Új anyag tanításába is be kell vonni a hallgatókat.

Összefoglaló

E tanulmányban bemutatásra kerül egy lehetőség a nagy létszámú, tömeges felsőfokú oktatásban, tanulókörök és kis csoportok kialakítására, a hallgatók tanulási stílusa alapján. Ennek lényege az, hogy egy kérdőív kitöltetésével megállapítjuk és számszerűsítjük a hallgatók tanulási stílusát. Az azonos stílusúakat osztjuk be egy csoportba, és így a csoport stílusához legjobban illeszkedő tanítási módszerrel oktathatunk.

 

[ doc ] [ pdf ]

[ pdf ] állomány megjelenítéséhez Adobe softver javasolt, mely szabadon letölthető a gyártó oldaláról