Népbetegségek

gvmd - 2005. február 12.

„Az emberiség iránti kötelesség…”

Semmelweis Ignác továbbgondolásra késztető szavait idézve ajánlom szíves figyelmébe az Önök egészsége védelmében írott harmadik kiadványunkat. Kötelességet teljesítettünk, amikor elhatároztuk, hogy folytatjuk a leggyakrabban előforduló betegségekről szóló útbaigazító, felvilágosító tájékoztató füzetek megjelentetését. Nagy ügyet kívántunk szolgálni, mert éreztük: hiába költünk milliárdokat kórházunk felújítására, százmilliókat az egyre jobban és eredményesebben gyógyító orvosi műszerekre, ha nem tudjuk megnyerni a megyében élő embereket, hogy maguk is tegyenek egészségük megőrzéséért. Készséggel vállaltuk annak az egészségvédő kiadványsorozatnak támogatását, amelynek első két része a daganatos, majd a szív- és érrendszeri megbetegedésekről szólt. Az a szándék vezérelt bennünket, hogy minden rendelkezésünkre álló módon segítsük az olyan kezdeményezéseket, amelyek hozzájárulnak a megye lakosságának egészségesebbé válásához. Riasztó adatok figyelmeztettek és sürgettek bennünket a cselekvésre. Mégsem elriasztani, inkább felkészíteni kívánjuk a megye lakosságát. Arra, hogy megelőzze, vagy legalább idejében felismerje a betegségek tüneteit, és azt is pontosan tudja, hol, kitől kaphat segítséget, mit tehet a saját és mások érdekében. Ezzel az egészségesebb, és ezáltal teljesebb és boldogabb emberi élethez nélkülözhetetlen felvilágosító munka újabb állomásához jutottunk el. Felelősséget érzünk mindenkiért, és ezt a felelősséget megosztottuk a megye legjobb szakembereivel, orvosaival. Sokan adták tudásukat, osztották meg tapasztalataikat Önökkel. A kiadvány összeállításában és szerkesztésében jeleskedőket tisztelet és hála illeti, mert ők szóval és tettel egyaránt bennünket szolgálnak. Hiszen az orvoslás még a legtökéletesebb műszerek alkalmazásával együtt is elsősorban emberi kapcsolat, amelyben a legnagyobb szerepe a gyógyító személyiségének van. Minden meghosszabbított, megnyert emberi élet az orvos és a beteg közös győzelme. Ehhez kell a hit és a bizalom azokban, akik szakértelemmel és az emberiség iránti hivatástudattal vállalják nemcsak a gyógyítást, hanem a betegség kialakulásának megelőzéséért folytatott küzdelmet is. Ez a bizalom az a hatalmas erő, amely megsokszorozza az írott szó erejét. Minden ember egyetlen és megismételhetetlen érték. Ezt az értéket óvni kell! Ez a kiadvány arra int, hogy minden nap felelősséggel forduljunk ne csak a magunk, hanem a mások élete, egészsége felé is. Ne csak sikeres emberek akarjunk lenni, hanem egészségesek is!

Szeretettel ajánlom ezt a füzetet figyelmébe. Jól rendezett és áttekinthető ismeretek birtokába juthat mindenki, aki kézbe veszi, és remélem, sok emberhez fog eljutni. Kívánom, szolgáljon biztonságot nyújtó és bizalmat ébresztő hasznos olvasmányként!

Dr. Balogh László, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés Elnöke

 

I. Anyagcsere betegségek

Dr. Borda Ferenc

1. Cukorbetegség

A cukorbetegség élethossziglan tartó, jelen tudásunk szerint nem gyógyítható betegség, amelyben a szervezet nem tudja a táplálékból nyert szőlőcukrot (glükózt) hasznosítható energiává alakítani. A glükóz szintjét és a sejtekbe való belépését az inzulin nevű hormon szabályozza, amely a gyomor mögött elhelyezkedő hasnyálmirigyben termelődik.

Hazánkban az ismert cukorbetegek száma körülbelül félmillióra becsülhető, de legalább ennyien lehetnek azok, akik már diabéteszesek, csak nem tudnak róla. Valószínű, hogy szintén százezres nagyságrendű azon egyének száma is, akiknél a szénhidrát-anyagcsere olyan enyhébb zavara igazolható, amely még nem minősül cukorbetegségnek, de az eltérés a normál anyagcseréjűektől már nyilvánvaló. Ezt az állapotot nevezzük csökkent glükóz-toleranciának.

A cukorbetegség főbb típusai

1-es típus (inzulinfüggő): gyermek- vagy serdülőkorban lép fel. Ilyenkor a szervezetben kevés az inzulin, vagy teljesen hiányzik.

2-es típus (egy ideig nem inzulinfüggő): felnőtt- vagy időskorban alakul ki. Az összes eset körülbelül 90%-a ebbe a típusba tartozik. Jellemzője az, hogy a hasnyálmirigy termel inzulint, de a szervezet nem tudja azt felhasználni.

Megemlítendő még a terhességi diabétesz, mely a terhesség idején alakul ki, vagy válik nyilvánvalóvá. A terhesség után rendszerint spontán megszűnik, de az érintett nők körében nagyobb a cukorbetegség későbbi kialakulásának kockázata.

A cukorbetegség leggyakoribb tünetei

Az 1-es típusban a tünetek csaknem mindig hirtelen (napok, hetek leforgása alatt) jelentkeznek.

Ezek közé tartozik:

A 2-es típusban a tünetek általában alattomosan (évek-évtizedek alatt) fejlődnek ki.

A főbb tünetek:

A vércukor normál értéke

Fontos tudnivaló, hogy a vércukor normál értéke éhgyomri állapotban 4,0 – 5,0 mmol/l körüli, de mindenképpen 6,0 mmol/l alatti. Ez azt jelenti, hogy „vércukra” mindenkinek van. Étkezések után a vércukorszint átmenetileg megemelkedik, de egészséges egyénben két órával az étkezés után 7,8 mmol/l alatt kell, hogy maradjon.

Cukorbetegségről akkor beszélünk, ha az éhgyomri vércukor értéke 7,0 mmol/l, vagy e feletti, az étkezések utáni két órás érték pedig 11,1 mmol/l, vagy ennél magasabb.

A vizeletben normális körülmények között cukor nem mutatható ki, cukorbetegségben viszont megjelenhet.

A cukorbetegség okai

Az 1-es típusban a betegség okai pontosan nem ismertek még, de az alábbi tényezők szerepet játszhatnak a betegség kialakulásában

A 2-es típusban sem ismertek pontosan a betegség okai, de gyakrabban alakul ki olyan egyéneknél, akik

A cukorbetegség heveny szövődményei

A cukorbetegség késői szövődményei (főleg az 1-es típusban)

A cukorbetegség nagyér-szövődményei (elsősorban a 2-es típusban jellemzők)

A diabéteszes láb jellemzői

Cukorbetegeknél átlagosan negyvenszer gyakrabban kerül sor az alsóvégtag nem balesetre visszavezethető amputációjára, mint a hasonló korú, nem cukorbeteg lakosságnál. A „diabéteszes láb” kialakulásának fő oka a neuropathia, ami részben a vegetatív idegrendszer károsodását, részben az érző- és mozgatóidegek károsodását jelenti. Az elváltozásokat sokkal könnyebb megelőzni, mint gyógyítani.

Melyek a megelőzés eszközei?

A rendszeres (félévente-évente), szakember által végzett lábvizsgálat mellett nagyon fontos a helyes lábhigiénia. Mire kell ügyelni?

A diabéteszes fogágybetegség (ínysorvadás)

Az ínysorvadás hosszan fennálló cukorbetegségben gyakori. Tartósan a normális közelében lévő vércukorszintekkel és gondos, rendszeres fogápolással sokat tehet a cukorbeteg fogai idő előtti elvesztésének megakadályozásáért.

A hypoglykaemia (heveny vércukorszint csökkenés) leggyakoribb tünetei

Mi a teendő hypoglykaemia esetén?

A betegnek gyorsan felszívódó cukortartalmú folyadékot (pl. kóla, gyümölcslé, tej) illetve szőlőcukrot, majd lassabban felszívódó szénhidrátot kell fogyasztania (pl. keksz). A müzliszelet különösen jó, mert gyorsan és lassan felszívódó szénhidrátot is tartalmaz. Súlyos esetben intravénás glükóz, vagy a vércukorszintet emelő glukagoninjekció bőr alá vagy izomba történő beadására kerülhet sor. A gyakori hypoglykaemia azt is jelezheti, hogy módosítani kell a gyógyszeres beállítást. Hypoglikaemiás epizód után nem szabad autót vezetni!

A cukorbeteg a személyes iratai között mindig tartson magánál egy feljegyzést („diabéteszkártya”), amely feltünteti a kezelés részleteit és a sürgős esetben értesítendő személy(ek) telefonszámát.

A cukorbetegség egyensúlyban tartásának lehetőségei

Betegtájékoztató: a legalapvetőbb eszköze a diabétesz gondozásnak. Azt jelenti, hogy a cukorbeteg mindazt megtanulja, ami a diabétesz karbantartásához szükséges.

Étrendi kezelés (diéta): csak az egészséges táplálkozásba illő élelmiszereket szabad fogyasztani, meghatározott napszakokban kell étkezni, és a napi táplálékot egyénre szabottan kell elosztani. A legtöbb 2-es típusú cukorbeteg számára a legfőbb étkezési szempont kell legyen az elfogyasztott étel alacsony energiatartalma, hiszen csak energiaszegény étrend segítségével szabadulhatnak meg súlyfeleslegüktől, vagy tarthatják meg kívánatos testsúlyukat. A cukorbeteg szinte mindent fogyaszthat cukron, zsíron és alkoholon kívül.

Fizikai aktivitás (tréning): fontos a rendszeresség! Hetente legalább háromszor, minimum 30 perc mozgás szükséges. Leginkább az intenzív gyaloglás ajánlott.

Gyógyszeres kezelés: az 1-es típusú diabéteszben az életben maradáshoz naponta inzulin adására van szükség. A 2-es típusú cukorbetegségben a különböző hatásmechanizmusú tabletták széles választéka áll rendelkezésre, de egy idő után a normálishoz közelítő vércukorszint eléréséhez az inzulin már nem nélkülözhető. Az inzulin lehetővé teszi, hogy a cukor a vérből az izom- vagy a zsírsejtekbe bejuthasson.

Anyagcsere önellenőrzés: ez a vércukor – beteg által történő – rendszeres mérését, valamint a vizeletben megjelenő cukor és aceton kimutatását jelenti.

Megelőzhető-e a cukorbetegség?

Az 1-es típusú diabétesz megelőzése ma még megoldatlan.

A 2-es típusú cukorbetegségre való hajlam öröklődhet, de diabétesz csak a káros külső tényezők (energiadús táplálkozás, mozgásszegény életmód, dohányzás, alkoholfogyasztás) hatására alakul ki.

Mit tehetünk a cukorbetegség kialakulása ellen?

Fontos tudnivaló, hogy a cukorbetegek az előírt, rendszeres orvosi ellenőrzések mellett vegyék fel a kapcsolatot a legközelebbi diabétesz egyesülettel, illetve klubbal.

Kapcsolódó oldal: [ Cukorbetegség kezelésének diétás és életmódbeli tanácsai ]

Kapcsolódó oldal: [ Tanácsok és információk 2-es típusú diabeteszes betegeknek ]



Dr. Nagy András

2. Kóros vérzsírok

Kockázati tényezők

A szívkoszorúér-betegséget előidéző betegségeket és állapotokat kockázati tényezőknek hívjuk. Ezeknek a tényezőknek az összessége határozza meg, hogy milyen esélyünk van arra, hogy koszorúérbetegek legyünk. A koszorúér-betegség angina vagy súlyos esetben szívinfarktus képében jelentkezhet. Az egyik legfontosabb kockázati tényező a kóros vérzsírszint, ezen belül az emelkedett koleszterinszint is kockázatnövelő hatású. Szakorvosi segítséggel bárki kiszámíthatja, hogy milyen esélye van koszorúér-betegség kifejlődésére. Azt is lemérhetjük, hogy életmódváltással és megfelelő kezeléssel ez a kockázat hogyan csökkenthető.

Kóros vérzsírszint

A koleszterin zsírban oldódó vegyület, a szervezet normális működéséhez nélkülözhetetlen anyag. A legtöbb táplálékban kevés koleszterin van, kivétel a tojássárgája és a máj. Az emberi szervezetben a koleszterint a máj építi fel telített zsírokból. Az összes koleszterinszintet a különböző koleszterinfrakciók együttesen adják. Ezek közül az úgynevezett LDL koleszterin káros, az érelmeszesedést fokozó összetevő. A HDL koleszterin, az ún. védő  koleszterin pedig előnyös, mert hozzásegít a káros koleszterinrészecskék eltávolításához a véráramból. A koleszterin mellett a trigliceridszint emelkedése is elősegíti a szívkoszorúér-betegség kialakulását. Fontos tudnivaló, hogy a táplálkozásban leginkább a telített zsírok korlátozására kell figyelni.

Normális vérzsírszint

Vérzsír összetevő - kívánatos szint:

A fenti értékek átlagos kockázatú, egészséges emberekre vonatkoznak. Azoknak, akiknek már kimutatott koszorúér-betegségük, cukorbetegségük van, vagy a kockázatuk egyéb ok miatt emelkedett, a fenti beosztásnál még szigorúbb értékeket írnak elő. Magyarországon az átlagos koleszterinszint 5.6 mmol/l (minden felnőttre számítva) – ami már kórosan emelkedett érték. Ennek fő oka a telített zsírokban gazdag étrend. Nagyrészt ez magyarázza, hogy miért van hazánkban jóval több szívinfarktus, mint a legtöbb országban.

Mi okozza a kóros vérzsír-emelkedést?

A vérzsírok emelkedését okozó tényezők közül legfontosabb a helytelen életmód, a nem megfelelő étkezés. Örökletes okok és egyes anyagcsere betegségek, elsősorban a cukorbetegség is magas vérzsírszinthez vezethetnek. A dohányzás, az elhízás, a testmozgás hiánya, a túlzott alkoholfogyasztás szintén magas vérzsírszinttel társul. A táplálékokban a magas telített zsírtartalmú, állati eredetű zsírok vezetnek leginkább kóros koleszterin szinthez. A megemelkedett koleszterin előbb-utóbb lerakódik az erek falában és érszűkületet okoz. A telítetlen zsírsavak viszont – például a növényi olajok, halak – a kóros koleszterinszint (főleg az LDL koleszterin) csökkenését segítik elő. Ezért kell a táplálkozásban a telítetlen zsírok arányát emelni.

Családban halmozódó koleszterin emelkedés (Familiaris hypercholesterinaemia - FH)

Minden ötszázadik ember ebben a betegségben szenved, ami egyúttal az egyik leggyakoribb örökletes betegség. Jellemzője, hogy egy kóros génváltozás miatt a koleszterinszint rendkívül magas, 8 és 12 mmol/l közötti, de előfordulhat 20 mmol/l-t meghaladó érték is. A triglicerid szint általában normális. Az ilyen emberek koleszterinszintje már születésüktől kezdve magas. A korai – harmincas, negyvenes életkorban bekövetkező – szívinfarktus veszélye igen magas az FH-ban szenvedők között. A szakorvosi kezelés megindítása ezért nagyon fontos. A családi halmozódás miatt érdemes a 8 mmol/l koleszterinszint feletti betegek közvetlen vérrokonait leszűrni még tünetmentes állapotban is. A szív és egyéb érrendszeri betegségek igen magas kockázata miatt az ilyen betegek kezelése sokszor egyetlen szerrel nem oldható meg, csak kombinált gyógyszeres terápiával.

Tanácsunk tehát: ha az Ön koleszterinszintje 8 feletti, de a triglicerid nem magas, gondolni kell FH kiszűrésére a családtagokban is! Az idejében megkezdett kezeléssel a betegségmentes élettartam évtizedekkel kitolható.

A betegség kezelése

A vérzsíreltérések kezelésére ma már sok hatékony gyógyszer érhető el hazánkban is. A vérzsírbetegségek nagy része azonban környezeti-életmódi okokra vezethető vissza, ezért még fontosabb az életmódváltás.

Az életmódváltás elemei

Mennyi mozgás szükséges?

A mozgás nemcsak a vérzsír problémák esetén hasznos, hanem ezen kívül

Azok, akik korábban nem mozogtak rendszeresen, kérjék ki orvosuk tanácsát a fokozott mozgás megkezdése előtt. Az edzettségi állapottól függetlenül mindenkinek ajánlatos az első hetekben enyhébben növelni a terhelést és csak hosszabb idő alatt fokozatosan növelni a tempót.

A vérzsíreltérések és a szívbetegségek kivédésére jobb az olyan mozgás, amely az izmok megnyúlásával-rövidülésével jár, mint például az erős séta, kocogás, úszás. Hasonlóképpen jó a biciklizés, a táncolás. Nem tanácsoljuk viszont az izmok fokozott feszülésével járó mozgásokat, mint például a súlyemelés. A napi életritmus részét is képezheti a testmozgás. Autónkat parkoljuk le távolabb, a buszról szálljunk le 1-2 megállóval korábban és a maradék távot tegyük meg gyalog. Munkahelyünkön vagy otthon lépcsőzzünk többet, ha tehetjük. Használjuk a kerékpárt többet.

Étrendi tanácsok

Alacsony zsírtartalmú, rostokban gazdag étrend segít a koleszterinszintet csökkenteni. Elsősorban az állati zsiradékok veszélyesek, a magas telített zsírsavtartalmú élelmiszerek. Az étkezésben a mértékletesség a fő szabály, különösen az alkoholfogyasztásban. Egy-egy nap 1 pohár bornál ne fogyasszon többet. A dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás mindenképp kerülendő.

Olajok és zsiradékok

A táplálékban három fajta zsiradék található: telített, telítetlen és többszörösen telítetlen zsírsavak. A telített zsírsavak erősen emelik a koleszterinszintet. Vannak kifejezetten egészséges zsírok is: ilyenek az olajos halakban található omega-3 zsírsavak vagy az olívaolaj. Az omega-3 zsírsavak felvételének legjobb módja a hetenkénti halfogyasztás. Abban az esetben, ha ez nem oldható meg, segíthet omega-3 halolajtartalmú kapszulák szedése is. Amit ajánlunk: zöldség, gyümölcs, rostos anyagok. Nem tudjuk pontosan, hogy milyen módon csökkenti a friss zöldség és gyümölcs a szív- és érrendszeri kockázatot. Leginkább az antioxidánsok védő szerepét emelik ki. Mindenesetre csak a természetes formájában elfogyasztott gyümölcs és zöldség védő szerepe bizonyított, ezzel ellentétben a vitamintablettáknak nem igazolódott ilyen hatása.

Gyógyszeres kezelés

A lipidcsökkentő kezelés megindítása nagy szakértelmet igénylő orvosi feladat, ahol fel kell mérni a beteg többi kockázati tényezőjének súlyát, illetve figyelembe kell venni meglévő egyéb betegségeit. Ezért tanácsos szakorvos (lipidologus, cardiologus, esetleg belgyógyász) véleményét kikérni.

Statinok

Az összkoleszterin-szintet, a káros LDL-szintet és a trigliceridet csökkentik, a védő HDL-szintet emelik. Egyes statinok bizonyítottan javítják a koszorúérbetegek életkilátásait. Statinszedőknél kialakulhatnak enyhébb hasi panaszok, teltségérzet, gázosság, de emiatt a kezelést ritkán kell megszakítani. Szerencsére nagyon ritka, de súlyos állapottal is fenyegető mellékhatás az izombántalom, amire általános izomlázszerű fájdalom hívja fel a figyelmet. Ilyenkor mielőbbi orvosi vizsgálattal kell kizárni a háttérben a gyógyszer mellékhatást. Terhesekben, súlyos máj- és vesebetegségben szenvedőknél nem ajánlott statin szedése.

Fibrátok

Legjobban növelik a (védő) HDL-szintet és csökkentik a trigliceridszintet. Az LDL koleszterint is csökkentik A fibrátokat általában jól tolerálják a betegek, kevés mellékhatás jelentkezik. Terhességben nem szabad szedni, vese- és májbetegség esetén nagyon vigyázni kell.

Nikotinsav-származékok

A zsírsavak átalakulását gátolják a májban.

Epesavkötő gyanták

Ezek a gyógyszerek meggátolják az epesavak felszívódását a bélrendszerből, ezáltal a szervezet több koleszterint használ el az epesavak pótlására. Szedésük biztonságos, mert nem szívódnak fel, csak a bélben fejtik ki a hatásukat. Alkalmazásuknak sokszor gátat szab, hogy a betegekben jelentős részben erős puffadás, gázosság vagy szorulás jelentkezik.

Halolajok

Csökkentik az LDL-szintet. A halfogyasztás egészséges, különösen a magas omega-3 zsírsavtartalmú olajos halaké.

Kölcsönhatás

Ha a beteg a vérzsírcsökkentő szerekkel együtt más gyógyszereket is szed, mindenképpen tájékoztassa kezelőorvosát. Ha egyfajta vérzsírcsökkentő szerrel nem lehet a kívánt hatást elérni, akkor mindenképpen ajánlott specialista (lipidologus) tanácsának kikérése, mert többféle vérzsírcsökkentő kombinált szedése mellett a mellékhatások gyakorisága és súlyossága jelentősen megnő. A véralvadásgátló szerek (Syncumar) adagját sokszor módosítani kell, különösen fibrátok szedése esetén.

Kapcsolódó oldal: [ Vérzsírcsökkentés diétás kezelésének alapelvei ]

Kapcsolódó oldal: [ Vérzsírokról - magas vérzsírszintet csökkentő diéta ]



Dr. Gurzó Mihály

3. Köszvény

A köszvény olyan anyagcsere-rendellenességek csoportja, melynek során a purin-anyagcsere vérterméke, a húgysav felszaporodik a vérben (hyperurikaemia), a testfolyadékokban, és esetenként a nagy húgysavtartalmú testfolyadékokból kristályok rakódnak le a szövetekben.

Hogyan kerül a húgysav a szervezetbe?

Részben a szervezetünkben lejátszódó anyagcsere-folyamatok során képződik, részben a szervezetbe kerülő összetett fehérjék egyik építőanyagából, a purinból szabadul fel. A normális szérumhúgysavszint 0,42 mmol/l. Az átlagértékek férfiakban magasabbak, mint nőkben. 0,42 mmol/l szérumhúgysav-koncentráció felett a köszvénygyakoriság rohamos növekedést mutat. A köszvényes betegek 75-90%-ában a hyperurikaemia oka a húgysavkiválasztás zavara. A magasabb vérhúgysavszint önmagában nem elégséges a klinikai tünetek létrejöttéhez, a köszvény diagnózisához. A hyperuricaemiás egyének zömében sohasem alakul ki köszvény vagy veseszövődmény. A köszvényes betegek csupán 10-15%-ában mutatható ki fokozott húgysavképződés. E betegek többségében nem ismert a fokozott húgysavszintézis oka, de néhány esetben speciális, veleszületett purinenzim-defektus mutatható ki. Magasabb húgysavszint egyéb betegségekben is kialakulhat, így például veseelégtelenségben, leukémiákban, thrombocytosysokban, bővérűségben, tüdőgyulladásban is. A köszvényes ízületi gyulladás főleg a felnőtt férfiak betegsége, ritkábban alakul ki fogamzóképes nőkben. A betegség gyakorisága a kor előrehaladtával nő. Úgy tartjuk, hogy nálunk a köszvény ritka, e hit alapja azonban gyakran az, hogy a nem típusos formában megjelenő köszvényt általában nem ismerik fel. Európában a népesség 5-8%-ában fordul elő.

Van-e típusos formája a köszvénynek?

Igen, a köszvény típusos megjelenési formája a köszvényes roham, amely leginkább kövér férfiaknál, 45 éves kor után figyelhető meg. Legtöbbször a láb nagyujja válik fájdalmassá, megduzzad, kipirosodik, érintésre és mozgatásra igen érzékeny. A fájdalom rohamszerűen jelenik meg, leginkább éjszaka, hajnal felé. Ritkán a boka, vagy térdízület, a kéz ujjai, a könyök is megbetegszik. A betegség kialakulására hajlamosít az elhízás, az alkoholfogyasztás, a foglalkozási vagy környezeti ólomártalom, a magas vérnyomás, a veseműködés zavara, egyes vizelethajtók szedése és a köszvényes megbetegedés a családban.

Miben nyilvánulhat meg a köszvény?

A köszvény és a hyperurikaemia gyakran társul elhízással, túlzott alkoholfogyasztással, a zsíranyagcsere zavarával, csökkent cukortoleranciával, szívbetegséggel, magas vérnyomással.

A köszvény lefolyásának szakaszai

A kezeletlen köszvény lefolyása négy szakaszra tagolható

  1. tünetmentes hyperurikaemia
  2. akut köszvény
  3. rohamközti tünetmentes szakaszok
  4. krónikus köszvény

Mi a podagra?

A klasszikus roham általában egyetlen perifériás ízületet érint, típusosan az öregujj (nagy lábujj) ízületét. Ezt hívjuk podagrának. Az első roham az esetek 50%-ában ezt az ízületet érinti. Gyakori a bokaízületben, a térdben, a kéz kisízületeiben, a csuklóban és a könyökben. Többnyire a hajnali órákban jelentkezik, erős ízületi fájdalommal. Néhány óra alatt az ízület és környéke duzzadttá, meleggé válik, felette bőrpír alakul ki, a fájdalom fokozódik. A gyulladás maximuma 24 órán belül kialakul, láz, gyengeség kísérheti. Kezelés nélkül 5-15 nap alatt megszűnik.

Állandó tüneteket okoz a köszvény?

Nem. A köszvényes rohamok közötti időszakok tünetmentesek. Előfordulhat, hogy az első roham után sohasem ismétlődik, máskor több év eltelte után jelentkeznek ismét a rohamok. Legtöbb esetben azonban az első roham után egy év elteltével jön a második is. Esetenként a rohamok gyakoribbá, súlyosabbá válnak.

Mi a tophus?

A krónikus köszvényre jellemző csomó. Ezek a szabálytalan alakú csomók az ujjak és a kéz feszítő felszínén, az alkar külső oldalán, a könyökökön, az Achilles-ínon, az öregujjízületen, a fül porcos részén jelennek meg. Belsejükben kicsapódott kristályok vannak. Kezeletlen esetekben a tophusok nagyra nőhetnek, kifekélyesedhetnek, felülfertőződhetnek. Krónikus esetben visszafordíthatatlan ízületi károsodás jön létre. Az izületek mozgása csökkent.

Mi válthat ki köszvényes rohamot?

Az esetek egy részében direkt ok nem igazolható, de a köszvényes rohamot gyakran kiválthatja a bőséges étkezés, az étkezést követő alkoholfogyasztás vagy az ízületek fizikai megterhelése. A testi megterhelés mellet a lelki megterheléseknek is szerepet tulajdonítanak a tünetek fellángolásában vagy a krónikus folyamat rosszabbodásában. A húgysav anyagcserezavarát gyakran kíséri vesekőképződés, akut, ill. krónikus vesebetegség. A húgysavkő-képződés legfontosabb kiváltója a magas szérumhúgysavszint. Főleg azokban az esetekben gyakori, ahol fokozott a húgysavképződés, és ez fokozott húgysavkiválasztással társul. Húgysavkőképződésre hajlamosít a kevés folyadék fogyasztása, a vizelet pH-csökkenése, savanyodása. Az akut húgysav-veseelégtelenség oka a húgysavkristályok gyors kicsapódása a vese gyűjtőcsatornáiban. Krónikus, húgysav indukálta vesebetegség leginkább krónikus, kezeletlen, köszvényes csomókkal járó köszvényes betegeken alakul ki progresszív vesebetegség formájában, mely a betegek halálozásának 25%-áért felelős.

Milyen vizsgálatok szükségesek a diagnózis felállításához?

A klasszikus akut és krónikus köszvény kórtörténete jellemző, és jelei jellegzetesek. Az emelkedett szérumhúgysavszint esetén a diagnózis valószínűsíthető. A húgysavkristályok speciális fénymikroszkópos vizsgálattal kimutathatók az érintett ízületből vett folyadékban, vagy a bőrelváltozásokból (tophusokból) nyert mintában. Fiatal korban fellépő primerköszvény esetén annak definiálására, hogy a kiválasztás csökkenése vagy a húgysavszintézis fokozódása okozza-e a magas szérum-húgysavszintet, meg kell határozni kevés purint tartalmazó diétán a vizelet húgysavkiválasztását.

Az akut köszvényes roham kezelése

A kezelés célja a fájdalom, a gyulladás megszüntetése, az ízületi nyomás csökkentése. A szájon át adott colchicin gyorsan, néhány órán belül hat. Az akut roham elmúltáig nem tanácsos a szérumhúgysavszintet gyógyszeresen csökkenteni. A húgysavszintet csökkentő gyógyszerek ilyen esetben elnyújtják a roham időtartamát. Gyorsan javíthatók a tünetek gyors hatású, nem szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerekkel is. A gyógyszerszedés javallata, a dózis meghatározása, az alkalmazási idő, az ellenőrzések módjának és idejének a meghatározása a kezelő orvos feladata. Nagyon sok esetben a betegség rosszabbodásának oka az, hogy a beteg nem megfelelő adagban, nem megfelelő módon, nem megfelelő ideig szedi a gyógyszert és az akut tünetek megszűntével megfeledkezik a kontrollvizsgálatokról.

A krónikus köszvény kezelésének alapelve

A köszvény megfelelő kezeléssel gyógyítható. A terápia lényege minden olyan tényező figyelembe vétele és kiiktatása, amely a húgysavszintet növeli, illetve olyan gyógyszereket kell alkalmazni, amelyek a húgysavszintet csökkentik. Kerülni kell azoknak a gyógyszereknek az alkalmazását, amelyek a köszvény lefolyását ronthatják. A kezelés beállítása, irányítása, ellenőrzése a háziorvos, vagy szakorvos kötelessége és felelőssége.

Az étrend, az életmód szerepe

A köszvény kezelése az életmód, az étkezési szokások változtatását és folyamatos gyógyszerszedést igényelhet. Mindehhez a beteg megfelelő hozzáállása, motivációja is szükséges. Megfelelő étrend, fokozatos fogyás, az alkoholfogyasztás csökkentése vagy elhagyása a betegség korai szakaszában önmagában elégséges lehet, de a betegség késői szakában is meghatározó értékű.

Mikor indokolt a húgysavszint gyógyszeres csökkentése?

Gyógyszer adása akkor indokolt, ha az akut köszvényes rohamok ismétlődnek, és ha köszvényes csomók, csont- és vesekárosodás, húgysavvesekövek észlelhetők. Mindezek nélkül is indokolt a húgysavszint csökkentése, ha igen magas a szérumhúgysavszint, főleg fokozott húgysavképződés és húgysavürítés esetén. A húgysavürítést fokozó gyógyszerek adásával együtt fokozni kell a folyadékbevitelt, a vizeletet pedig alkalizálni szükséges, főleg a kezelés első heteiben. Ezzel elkerülhető a fokozott húgysavürüléssel járó kristálykicsapódás, kőképződés.

A köszvény diétás kezelésének alapelvei

A köszvény kezelésében a diétának meghatározó szerepe van. A helyes és következetes diéta eredményeként a jellegzetes panaszok enyhülnek, a rohamok pedig elmaradnak, illetve megelőzhetőek. A diéta megállapításakor több tényezőt kell figyelembe venni, elsősorban a testsúlyt. A köszvényesek túlnyomó része elhízott. Az elhízás kedvez a betegség kifejlődésének, súlyosbítja a panaszokat, a testsúly csökkenésével viszont arányosan javul a beteg állapota. A testsúly csökkentése érdekében természetesen energiaszegény diétára van szükség. A diéta energiatartalma az elhízás fokától és a fogyókúra időtartamától függ. Általában 1500 kcal-át tartalmazó diétával kitűnő eredményeket lehet elérni, s ebben az esetben csupán a zsírokat, cukrokat és az ezekben gazdag ételeket kell elhagyni, illetve jelentősen csökkenteni. Ebben az esetben elérjük az energiacsökkentést, de közben az értékes élelmi anyagokból szervezetünk nem szenved hiányt.

Kapcsolódó oldal: [ Húgysavszint emelkedés, köszvénybetegség diétás kezelése ]



Dr. Tóth János

II. Pajzsmirigy betegségek

A pajzsmirigyről általában

A pajzsmirigy a nyak elülső részén helyezkedik el, az ádámcsutka alatt. A belső elválasztású mirigyeink közé tartozó mirigyeink egyike, mely a pajzsmirigyhormonokat termeli és a hormonok a véráram útján jutnak el szervezetünk sejtjeihez. A pajzsmirigy két hormont termel: az egyik a tiroxin (T4), a másik a trijód-tironin (T3). A pajzsmirigyhormonok a szervezet összes sejtjének aktivitását szabályozzák. Tulajdonképpen a sejtek oxigénfelvételét segítik elő, ezáltal az alapvető tápanyagok (fehérjék, zsírok, szénhidrátok) sejtszintű hasznosulását szabályozzák. A pajzsmirigyhormonok képzéséhez elengedhetetlenül fontos a jód. A szervezet a pajzsmirigy megnagyobbodásával reagál, amennyiben a jódellátottság nem megfelelő.

A pajzsmirigy-betegségek tünetei

A pajzsmirigy működészavara számos szervünkre hatással van és változó súlyosságú és megjelenésű panaszokat okoz.

Szív-érrendszeri tünetek

A pajzsmirigy túlműködésre jellemző a magas pulzusszám, amely jellegzetesen nemcsak terhelésre, hanem nyugalomban is jelentkezik. Szívritmuszavar is gyakran előfordul, idősebb betegeken nem ritkán a szívritmuszavar az egyetlen tünete a pajzsmirigy túlműködésének. Gyakori tünet az emelkedett vérnyomás is. Alulműködés esetén a pulzusszám csökken, bár ez az idegrendszer csökkent érzékenysége folytán kevésbé okoz panaszt a betegeknek. A vérnyomás itt is gyakran emelkedett, és súlyos alulműködésben szintén előfordulhat szívritmuszavar.

Légzés

A pajzsmirigy bármilyen irányú eltérése csökkenti a szervezet teljesítőképességét, ezért kezdetben terhelésre, később nyugalomban is nehézlégzés, fulladás jelentkezik.

Idegrendszer

A pajzsmirigy hormonok magasabb szintje ingerlékenységet, feszültséget, alvászavart, kézremegést okoz. A csökkent hormonszint ellenkező irányú változást okoz, a beteg tompulttá, közönyössé válik, feledékenység, aluszékonyság jelentkezik, csökken a nemi vágy.

Anyagcsere

A pajzsmirigy túlműködése az alapanyagcserét fokozza, azaz fokozottabb étvágy ellenére is testsúlycsökkenés észlelhető, a fokozott izzadékonyság, a testhőmérséklet emelkedése jellemző lehet. A betegek a meleget rosszul tűrik. A csökkent pajzsmirigyműködésben jelentkező panaszok ellenkezőek: rosszabb étvágy ellenére a testsúly gyarapszik, bőrszárazság jelentkezik, a testhőmérséklet csökken, a betegek fázékonnyá válnak. A pajzsmirigy-túlműködésben nem ritkán észlelünk hasmenést, míg alulműködésben székrekedési hajlammal találkozunk.

Menstruáció, fogamzó képesség

Nőknél a menstruáció gyakran rendszertelenné válik. A pajzsmirigy-túlműködés gyakoribbá, az alulműködés ritkábbá teszi a menstruációt. A teherbeesés esélyét mind a túl-, mind az alulműködés csökkenti, s terhesség esetén mindkét irányú változás növeli a vetélés kockázatát.

Bőr- és hajtünetek

A már említett pajzsmirigy-túlműködésre jellemző nyirkos, az alulműködésben észlelhető száraz bőr mellett fontos tünet a hajhullás és a köröm töredezetté válása. A pajzsmirigy túlműködés egyik formájában festékhiányos foltok is megjelenhetnek.

Helyi tünetek

Itt elsősorban a megnagyobbodott pajzsmirigy okozta nyomási tünetekre kell gondolnunk.

Gombócérzés, nyaki szorítóérzés: ez a panasz a pajzsmirigy szempontjából egészségeseken is előfordulhat. Szorongás, stresszes állapot nagyon gyakran okoz hasonló tüneteket.

Fulladás: a megnagyobbodott pajzsmirigy a légcső szűkületét idézheti elő.

Nyelési zavar: a nyelőcső összenyomásával fokozatosan nyelési nehezítettség alakulhat ki, mely jellemzően először a darabos ételek nyelésekor jelentkezik.

Rekedtség: a hangszalagot ellátó ideg a pajzsmirigy közelében fut. A pajzsmirigy megnagyobbodásával a hang először mélyebbé, majd mind gyakrabban rekedtté válhat. Pajzsmirigy-alulműködésben szintén jelentkezhet rekedtség: a hang jellegzetesen reszelős.

Fájdalom: jelentősebb fájdalom a hirtelen kialakuló folyadékgyülemre (cysta), illetve bizonyos gyulladásos eredetű pajzsmirigy-betegségekre jellemző. A nyaki fájdalom azonban többnyire nem pajzsmirigy eredetű: hasonló panaszokat okoznak a garat és a nyaki gerinc betegségei.

Jódhiány és a pajzsmirigy

Magyarország területének legnagyobb része jódhiányosnak számít. A jód a pajzsmirigyhormon fontos alkotóeleme, hiányára a pajzsmirigy a hormontermelő sejtek számának növelésével reagál, következésképpen a pajzsmirigy megnagyobbodik. Kezdetben a megnagyobbodott pajzsmirigy göbmentes, majd göbösödés jelentkezik. Jódhiányos területeken jellemző az ún. forrógöbös pajzsmirigy-túlműködés (a „forró göb” izotópvizsgálat alkalmával használt fogalom, azt jelenti, hogy a göb a környezetéhez képest aktívabb, több hormont termel, ennek ellentettje a hideg göb elnevezés, melyet a környezetéhez képest kevésbé aktív, kevesebb hormont termelő göbökre alkalmazunk).

Mikor érdemes jódpótlást alkalmazni?

Terhes és szoptató anyáknál a jódszükséglet megnő, másrészt a magzat normális testi, idegrendszeri fejlődéséhez a megfelelő jódellátottság alapvető tényező. Serdülők fejlődéséhez szintén megfelelő mennyiségű jódra van szükség. Bizonyos pajzsmirigy-megnagyobbodások esetén, pajzsmirigyműtétek után indokolt lehet a jódpótlás. Akiknek pajzsmirigy túlműködésük van, azoknál jódpótlás alkalmazása tilos! Nem tanácsos jódot adagolni kimutatott forró göb esetén sem.

Terhesség és a pajzsmirigy-betegségek

A testsúlygyarapodás elmaradása hívhatja fel leginkább a figyelmet a pajzsmirigy túlműködésére a már ismertetett egyéb jellegzetes tünetek mellett. Minden ötszázadik terhességben számíthatunk a betegség előfordulására, azoknál gyakrabban, akik már korábban kezelés alatt álltak pajzsmirigytúlműködés miatt. A betegség nem képezi terhesség-megszakítás javallatát. A gondosan megválasztott, lehetőség szerinti legkisebb adagú gyógyszeres kezelés nem okoz fejlődési rendellenességet a magzatban. A gyógyszeresen nehezen uralható – szerencsére ritka – esetekben műtét is szükségessé válhat a terhesség második harmadában. A pajzsmirigy-hormonok hiánya megnehezítik a teherbeesést. A fogantatást a jól beállított anyagcserehelyzet idejére ajánlatos tervezni. Gyakori súlyos hiba, hogy a gyógyszerektől való félelmükben terhesség alatt a kismamák a pajzsmirigyhormon-pótló kezelést elhagyják. A magzat testi és szellemi fejlődése szempontjából elengedhetetlenül fontos pajzsmirigy-hormon adagját orvosi ellenőrzés mellett a terhesség és szoptatás ideje alatt éppenséggel emelni szükséges!

A pajzsmirigy túlműködése

Kezdődő (látens vagy szubklinikus) pajzsmirigy túlműködés – ezzel a fogalommal gyakran találkozhatunk. Azt a szakaszt jelöli, melyben már viszonylagos pajzsmirigyhormon-többlet mutatható ki: a vérben a pajzsmirigyhormon-szintek még normális tartományon belüliek, viszont az agyalapi mirigy szabályozó hormonjának, a TSH-nak a szintje már alacsony. Ebben a fázisban a betegeknek pajzsmirigy túlműködésre utaló tüneteik enyhe formában vagy időszakosan jelentkezhetnek, de az is előfordul, hogy semmiféle panaszuk sincs.

A pajzsmirigy túlműködés okai

A ritkán előforduló kórképek mellett a pajzsmirigy-túlműködés három leggyakoribb okkal magyarázható.

Basedow-kór (autoimmun hyperthyreosis): autoimmun betegség a szervezet számos szervében előfordulhat. Lényege, hogy a szervezet a saját sejtjei ellen ellenanyagokat termel, melyek a pajzsmirigysejtekhez kötődve azt fokozott hormontermelésre serkentik. Mivel a pajzsmirigy egészét érinti a betegség, így legtöbbször a pajzsmirigy változó mértékű megnagyobbodásával jár. Gyakran kísérik szemtünetek, melyek többnyire a betegséggel egy időben jelentkeznek, de előfordulhat hónapokkal, évekkel korábbi, sőt későbbi megjelenésük is. A betegség viszonylag hirtelen kezdődik, gyakran nagyon magas hormonszintekkel jár (tehát a legsúlyosabb tünetekkel), és legnagyobb számban a 20-40 év közötti korosztályt és a nőket érinti.

A pajzsmirigy autonómia: ez a pajzsmirigynek egy vagy több olyan göbét jelenti, mely a szabályozási folyamattól függetlenül több pajzsmirigy-hormont termel. Ezt szokták „forró göbnek” is nevezni. Jellemző a lappangó fellépés, az idősebb korban való jelentkezés.

Többgöbös golyva pajzsmirigy túlműködéssel: ebben az esetben a pajzsmirigy egésze megnagyobbodik, göbösen átalakul és a pajzsmirigysejtek számának növekedéséből adódik a hormontöbblet. Hasonlóan a pajzsmirigy autonómiához, ez a forma is idősebb korra jellemző és a jódhiányos területeken fordul elő gyakrabban.

A pajzsmirigy-túlműködés kezelése

A Basedow-kór esetében gyógyszeres, izotópos és műtéti kezelési lehetőségek között választhatunk. A döntést számos körülmény befolyásolhatja: a beteg életkorán, egyéb betegségein túl számításba kell venni a pajzsmirigy nagyságát, a pajzsmirigyben esetlegesen előforduló göböket, kísérő helyi nyomási tüneteket, szemelváltozásokat stb.

Gyógyszeres kezelés

Kezdetben minden esetben hormontermelést gátló gyógyszert kap a beteg. Ha a gyógyszeres kezelés folytatása mellett döntünk, ezt általában 1-1,5 évig kell folytatni. Ezzel a kezeléssel a betegek 40-50%- a véglegesen meggyógyul, azonban a gyógyszer elhagyását követően – akár évek múltán is – a tünetek kiújulhatnak, ilyenkor már más kezelési módot szoktak ajánlani. A gyógyszeres kezelés mellett előfordulhat allergiás tünet (kiütés, viszketés), illetve tudnunk kell a szerencsére ritkán jelentkező fehérvérsejtszámot csökkentő mellékhatásáról. Elsősorban a kezelés kezdeti szakaszában ajánlatos az orvos által előírt gyakorisággal a vérkép ellenőrzése. Amennyiben torokfájdalom, lázas állapot jelentkezik, forduljunk haladéktalanul orvoshoz!

Izotópos kezelés

A kezelés lényege, hogy a jódizotóp elpusztítja az azt felvevő pajzsmirigysejtet, s ezáltal szünteti meg a pajzsmirigy-túlműködést. Az izotópkezelés hatékonyan szünteti meg a túlműködést, de néha szükségessé válhat a kezelés megismétlése. Tudni kell, hogy a hatás kifejlődéséhez általában néhány hónap is szükséges lehet, másrészt a közhiedelemmel ellentétben semmiféle veszélyt nem jelent a betegre és a környezetére.

Műtéti kezelés

Bizonyos esetekben a műtéti megoldás a választandó megoldás. A műtét célja, hogy a pajzsmirigylebenyek jelentős megkisebbítésével minél kisebb legyen az esélye annak, hogy a túlműködés a műtétet követően kiújuljon.

A csökkent pajzsmirigyműködésről

A pajzsmirigyhormonszint végleges csökkenésének két leggyakoribb oka lehetséges

  1. a pajzsmirigy krónikus (elhúzódó) autoimmun gyulladásos betegsége, mely a szaknyelvben Hashimoto-thyreoiditis néven ismert
  2. a pajzsmirigyen végzett beavatkozások (műtét vagy izotópos kezelés)

A csökkent pajzsmirigyműködés fokozatai

A pajzsmirigy-alulműködés kezelése

Az esetek túlnyomó részében a pajzsmirigyhormon-pótlás az élet végéig folytatott gyógyszeres kezelést jelent. A rendelkezésre álló készítmények lehetővé teszik a tökéletes pótlást, semmiféle természetgyógyászati szerrel nem helyettesíthetők. Fontos, hogy a gyógyszert mindig éhgyomorra, a reggeli előtt fél órával kell bevenni. A gyógyszeres beállítás helyességét a TSH-szint időszakos mérésével ellenőrizhetjük. Stabil anyagcserehelyzet esetén évenként alkalmazott vérvétel elegendő. A normális vérszint elérését követően 3-4 hónappal a korábban észlelt tünetek többnyire teljesen visszafejlődnek.

A göbös pajzsmirigy-betegségek

A helyileg okozott tünetekről már korábban olvashattunk. Mindenképpen fokozott figyelmet és részletes kivizsgálást érdemel a már említett nyomási tünetek észlelésén kívül, ha a beteg újonnan észlelt göb megjelenését veszi észre, ha a korábban már tapintott göb növekedést mutat, ha a göb tapintása kemény, ha a göbön kívül a nyakon nyirokcsomók is jelentkeznek. Mivel a pajzsmirigybetegségek jóval gyakrabban fordulnak elő nőkben, így a férfiakon jelentkező göbösödést mindig komolyan kell venni.

Milyen vizsgálatokra lehet szükség a tapintáson kívül?

Vérvétel: többek között hormonszint-meghatározásra, autoimmun vizsgálatok céljából.

Ultrahang: fontos információt ad a pajzsmirigy nagyságáról, szerkezetéről és a göbök minőségéről. Tudni kell azonban, hogy az ultrahangvizsgálat érzékenysége folytán számos apró, klinikai szempontból jelentéktelennek minősíthető elváltozást is leír. A felnőtt lakosság 75%-ánál észlelhető 1 cm-nél kisebb szerkezeti eltérés, így csak az 1 cm-nél nagyobb göböknek kell jelentőséget tulajdonítanunk. Sokan megijednek, ha a leletben cystákról olvasnak. A cysta folyadéktartalmú üreget jelent. Apró cystáknak egyáltalán nem kell jelentőséget tulajdonítani az esetek túlnyomó részében.

Izotópos vizsgálat: a göb működéséről szolgáltat adatokat. Attól függően, hogy a bejuttatott izotópból a környezetéhez viszonyítva mennyit vesz fel a göb, beszélünk hideg, meleg és forró göbről. A hideg göb a környezetéhez viszonyítva kevesebb, a forró göb a környezetéhez képest jóval több izotópot dúsít. Ez alapján azonban nem dönthető el, hogy a göb rossz- vagy jóindulatú-e. Tény azonban, hogy rosszindulatú elváltozás gyakrabban fordul elő hideg göbben. Rosszindulatú elváltozás szerencsére csak a hideg göbök kis hányadában mutatható ki. A pajzsmirigy izotópos vizsgálata semmilyen veszéllyel nem jár, terhességben természetesen azonban nem végezhető el.

Citológiai vizsgálat: a vizsgálat során a pajzsmirigyből sejtek, sejtcsoportok kerülnek leszívásra egy vékony tű segítségével. A mintavétel apró kellemetlenségen kívül fájdalommal nem szokott járni. Az ily módon nyert minta vizsgálata nagyon fontos információt ad a göb természetét illetően. Tudni kell azonban, hogy a műtét során nyert szövettani minta vizsgálatának hatékonyságát nem éri el.

Helyi nyomási tünetek esetén szükség lehet gégészeti vizsgálat, valamint hagyományos röntgen végzésére, utóbbi a nyelőcső vagy a légcső oldalra nyomását, szűkületét képes kimutatni. Mellkasba terjedő („befelé növekvő”) struma esetén az izotópos vizsgálat mellett szóba jöhet komputertomográfos vizsgálat végzése is.

A göbös golyva kezelése

Gyógyszeres kezelés: a már kialakult göbös pajzsmirigy elváltozások jóddal, pajzsmirigyhormonnal való kezelése korlátozott lehetőségekkel jár. Utóbbi hosszantartó alkalmazását sokan vitatják, átmenetileg azonban sokszor megkíséreljük.

Műtét: bizonyos nagyság feletti, vagy növekedést mutató göb, helyi nyomási tünetek esetén sebészeti megoldás szükséges. Természetesen, ha rosszindulatú folyamat gyanúja felmerül, a műtét nem kerülhető el.

Izotópos kezelés: a forrógöbös pajzsmirigy-túlműködés esetén jön számításba és igen jó hatékonysággal alkalmazható, hiszen így csak a túlműködő göböt roncsolja el a bejuttatott izotóp.

A pajzsmirigy rosszindulatú betegségeiről – röviden

A pajzsmirigy rosszindulatú daganatai szerencsére nem túlságosan gyakoriak, másrészt többségük viszonylag jobb indulatú. Szövettanilag négy típusát különítik el. Az ún. papillaris csoporton belül elkülönítenek egy alcsoportot: az 1 cm nagyságon belüli, egygócú, épben eltávolított folyamat viselkedését tekintve jóindulatúnak tekinthető. Az 1 cm nagyságot meghaladó, vagy többgócú folyamat azonban már kiterjesztett műtétet igényel. A műtétet követően izotópos, majd gyógyszeres kezelésre kerül sor. A follicularis típusú folyamat az előbbinél kissé kedvezőtlenebb lefolyású, de az izotópra érzékeny csoportba tartozik. Kedvezőtlenebb kilátásokkal rendelkezik a medullaris forma, amely minden ötödik esetben öröklődést mutat. Igen rosszindulatú a negyedik forma: az ún. anaplasticus rák, amely az idősebb kor betegsége. Műtéttel, a műtétet követően alkalmazott besugárzással és gyógyszeres kezeléssel az élet meghosszabbítását tudjuk csak elérni.

A pajzsmirigy gyulladásos betegségei

Krónikus autoimmun pajzsmirigy-gyulladás: elsősorban nőket érintő betegség. Gyakran teljesen tünetmentes, máskor átmeneti pajzsmirigy-érzékenység, hőemelkedés, pajzsmirigy megnagyobbodás jelentkezhet. Sokszor csak a csökkent pajzsmirigyműködés irányítja rá a figyelmet. A Hashimoto-thyreoiditis az érintettek negyedében okoz tartós pajzsmirigy alulműködést.

Szülés utáni pajzsmirigy gyulladás: a szülést követően 6 hónapon belül jelentkező, gyakran tünetmentesen zajló folyamat. Gyakran csak a szülést követően észlelt idegesség, fáradékonyság, szapora szívverés irányítja rá a figyelmet. Minden ötödik esetben tartós alulműködés alakul ki.

Szubakut pajzsmirigy gyulladás: jellegzetesen felsőlégúti vírusfertőzést követően 3-4 héttel, elsősorban nőknél jelentkezik. A pajzsmirigynek megfelelően kifejezett, gyakran a fül felé sugárzó fájdalom lép fel. Gyakori a magas láz, igen rossz közérzet, elesettség. Típusos lefolyás esetén a folyamat kezdetén a megnövekedett hormonkiáramlás miatt túlműködésre jellemző tünetek (szapora szívverés, remegés, idegesség) jelentkeznek, majd átmeneti alulműködés alakul ki. A normális hormonszint kb. 6 hónap múlva áll helyre. Nem ritkán erőteljes gyulladáscsökkentő kezelés bevezetésére van szükség, melyet heteken át kell alkalmaznunk.



Dr. Gál János

III. Reumás betegségek

Rheumatoid arthritis

Valamennyi ízületet veszélyeztető gyulladásos betegség, mely többnyire a kezek és lábak „kisízületein” és a csuklókon kezdődik és jellemző rá ezek szimmetrikus érintettsége. Egyidejűleg több ízület megbetegszik, rossz esetben több tucat is. A betegség lényege az ízületi belhártyában zajló gyulladás, melynek következményeként az ízületi porc és csont fokozatosan tönkremegy, olykor teljesen szétroncsolódik. A betegség véglegesen nem gyógyítható, de megfelelő aktív kezeléssel többnyire jól karbantartható. Hazánkban 80 ezer főre tehető a betegek száma, az enyhébb eseteket azonban többnyire csak későn, sokszor évek múltán ismerik fel. A súlyos és előrehaladott állapot felismerése könnyű, de az enyhébb eseteket csak nagy gyakorlattal lehet a kopásos és egyéb ízületi betegségektől elkülöníteni. Leggyakrabban a negyven-ötven éves nők körében alakul ki, de férfiakat is érint, és bármely életkorban kifejlődhet. Létezik gyermekkorban induló formája, mely a beteget egész életében végigkíséri.

Korai tünetek

Legjellemzőbb a kéz- és lábujjízületek, valamint a csuklók fájdalma, duzzanata, a főként reggelente észlelt merevség érzése, mely miatt a betegnek tornáztatnia kell ízületeit, míg azok be nem járódnak. Valamennyi előbbi tünet más betegségben is előfordulhat, de ha egyidejűleg több említett ízület megbetegszik, fellép a legalább fél óráig tartó ízületi merevség. Ha a kezek valamelyik ízülete is érintett, úgy az nagy valószínűséggel rheumatoid arthritis kialakulását jelzi. Az orvos számára is félrevezető, hogy a betegség ebben a szakában látszólag nagyon jól reagál a szokványos gyulladáscsökkentőkre, de valójában a folyamat nem áll le, az egész ahhoz hasonlít, mintha a tűz lángja kialudna, de a hamu alatt ott izzik a parázs.

Hová vezet a betegség?

A munkaképes korú betegek fele 5-8 év múltán rokkanttá válik, 10 év elteltével pedig minden 7. beteg életvitelében mások segítségére szorul. Az életet átlagosan 5-8 évvel rövidíti meg. Ez a riasztó perspektíva, úgy tűnik, lassanként a múlté, de csak akkor, abban az esetben, ha a betegséget már abban a szakaszban hatékonyan, sokszor úgymond agresszíven kezeljük, mikor maradandó károsodások még nem alakultak ki. A krónikusan gyulladt ízületekbe adott erős gyulladáscsökkentők lehetővé teszik, hogy a leginkább érintett ízületeket hosszabb-rövidebb időre rendbe tegyük. Ha ez nem ad tartós megoldást, szóba jöhet az ízületek izotópos helyi kezelése, mely helyettesítheti az ízületek műtéti kitakarítását. Ha az ízületek elroncsolódása már végleg kialakult, ilyenkor akár számos protézis műtét is szükségessé válhat.

Mi változott az elmúlt néhány évben?

Ezt a gyakran lassú lefolyású betegséget régebben aránylag jóindulatúnak tartották, mivel nem vezet el rövid idő alatt a beteg halálához. Az elmúlt évtizedben alapvető szemléletváltás következett be, az orvosok lassanként elfogadták, hogy a betegség agresszív természete a daganatokhoz hasonlóan, sok nehézséggel járó aktív és agresszív kezelést tesz szükségessé. Bizonyos daganatellenes gyógyszerek is bekerültek a terápiás arzenálba. Hatékony és megfelelő ellenőrzés mellett aránylag veszélytelenül alkalmazható gyógyszerkombinációkat fejlesztettek ki.

Mekkora az agresszív gyógyszeres kezelés kockázata?

Minden gyógyszernek lehet mellékhatása, okozhat allergiát, máj, vérképzőszervi vagy vesekárosodást, azonban a rheumatoid arthritiben alkalmazott gyógyszerek ritkán okoznak súlyos mellékhatásokat. A mellékhatások elkerüléséhez viszont elengedhetetlen a rendszeres ellenőrzés, mert vérvizsgálatokkal többnyire már akkor kimutatható a gyógyszerek esetleges károsító hatása, mikor még maradandó károsodások nem alakultak ki. Megfelelő ellenőrzés mellett a kezelésből származó kockázat össze sem mérhető annak előnyeivel.

Mi a fizioterápia jelentősége a rheumatoid arthritisben?

A gyulladásos folyamat fizioterápiával nem befolyásolható, de az ilyen kezelések segítenek megőrizni az ízületek mozgástartományát, javítják a közérzetet, csökkentik a fájdalmat.

Mit tegyünk, ha ízületi gyulladásra utaló tüneteket észlelünk?

Enyhe tünetek esetén is forduljon háziorvosához, aki dönt arról, hogy van-e szakorvosi kivizsgálásra és ellátásra szüksége. Ha a tünetek 6 hét után még mindig fennállnak, vagy rendszeresen gyulladáscsökkentő szedését teszik szükségessé, akkor már szinte bizonyos, hogy betegsége krónikus természetű, várhatóan nem fog meggyógyulni, ezért szakorvosi gyakorlatot igénylő kezelésre van szükség.



Prof. Dr. Szűcs Attila

IV. Pszichiátriai betegségek

Szorongásos zavarok

Főbb csoportjai

A veszélyeztetettek köre: az emberélet különösen megterhelő lelki behatásai bárkinél vezethetnek a fenti tünetek valamelyikének kialakulásához, mégis inkább családi halmozódás a jellemző, vagy a kora gyermekkori lelki fejlődésben mutatható ki zavar. A legtöbb esetben nincsen kimutatható kiváltó tényező.

Korai tünetek

A pánikroham kivételével félrehúzódó, szorongó magatartás, bizonyos helyzetek kerülése.

Késői tünetek

Pánikroham esetén viszonylag hirtelen kialakuló és 10-30 percen belül megszűnő rosszullétérzés (ájulás, szívdobogás, légszomj, torokszorítás, remegés, izzadás, mellkasi nyomásérzés, megsemmisülés, halálfélelem).

Szociális fóbia esetében a szokásos emberi kapcsolatokat megnehezítő vagy lehetetlenné tevő elkerülő magatartás alakul ki, félelem mindenfajta nyilvános helyzettől, szerepléstől (mint a gyermekkori „lámpaláz” felerősödött formája), emberkerülés. Társas helyzeteknek már az elképzelése is szorongást eredményez, gyakran ötvöződik pánikszerű tünetekkel is.

Az agorafóbia („tériszony”) esetében a nagy nyílt terepen vagy magasban tartózkodás, máskor hídon, alagútban, zárt helyen (vonat, busz, lift, mozi stb.) tartózkodás jelent nehézséget. Ilyenkor pánikrohamhoz hasonlító tünetek lépnek fel.

Az egyéb fóbiák közé tartoznak az olyan tünetek, mint a pókoktól, hüllőktől, vértől, bepiszkolódástól, vírusoktól, villámlástól, stb. való félelem.

Generalizált szorongásról legalább fél éven át tartó állandó, kínzó nyugtalanság, félelem, aggódás, ingerültség, alvászavar, gondolkodási nehezítettség, fokozott fáradékonyság esetén beszélünk.

A fentiek a tünethordozójuk életminőségét, életvezetését rontják, társas kapcsolatait beszűkítik. Előfordulási gyakoriságuk az összlakosságban meghaladja a 10%-ot, nőkben kétszer olyan gyakori, mint férfiakban. A tünetek más betegségformákkal (mint magasvérnyomás betegség, légzőszervi és gyomor-bél tünetek, idősült alvászavar stb.) összekapcsolódhatnak, sőt alapját képezhetik a szenvedélybetegségeknek, gyógyszerfüggőségnek.

Vizsgálatokra ajánlottak köre: akinél vagy akinek a családjában halmozottan előfordulnak a fenti tünetek.

Hangulatzavarok

A hangulati élet eltolódásait életünkben rövidebb időszakra vonatkozóan mindannyian megtapasztaltuk jókedv vagy szomorúság formájában.

Depresszióról, mint betegségről akkor beszélünk, ha az eltolódás jelentős mértékű, huzamos időn át fennáll, megváltozik a magatartás, a gondolkodás elnehezül (sötét, nyomott, szomorú, kedvetlen, perspektíva nélkülivé válik), az érzelmek eltompulnak (nem tud örülni), csökken a szellemi-fizikai teljesítmény, romlik az életminőség, beszűkülnek a társas kapcsolatok, alvás és egyéb vegetatív zavar alakul ki. Az önpusztító gondolatok gyakoriak (megyénk e vonatkozásban hosszú időn át országosan a statisztika élén járt).

A felhangoltság szinte tükörképe a depressziónak. Jellemző, hogy a betegség szintű hangulati változáshoz nem kell külső ok, „magától” alakul ki.

A jelenlegi gyógykezelési lehetőségek mellett jelentősen megrövidíthető egy-egy fázis időtartama, azaz eredményesen kezelhető megbetegedésről van szó.

Saját magunkon kevésbé vesszük észre a hangulati változásokat, környezetünk viszont észleli azt. Ezért van különös jelentősége annak, hogy az együtt élő, dolgozó emberek, ha ilyet tapasztalnak, hívják fel a tünetet mutató figyelmét arra, hogy forduljon szakemberhez. Az időben történő felismerés és kezelésbe vétel nem csak a beteg és közvetlen környezete helyzetét könnyíti, hanem gazdasági jelentősége is óriási, ugyanis a rokkantsághoz vezető úton a legelső okok közé tartozik ez a betegség.

A megbetegedés típusai

Veszélyeztettek köre: családban vérrokonok közötti előfordulás, felmenő ágon öngyilkosság.

Korai tünetek

Az egyénre jellemző magatartási, hangulati állapotban, munka- és beszédtempóban bekövetkező indokolatlan megváltozottság, amely huzamosabb idő óta fennáll, amit az illető csak egyre nehezebben tud leplezni. A korai szakban már jellemző az önértékelés megváltozottsága és az alvászavar.

Késői tünetek

Disztimia esetén a tünetek a depresszióban látottakhoz hasonlóak, de azoknál enyhébbek, viszont huzamosabban (legalább 2 éve!) fennállnak, már a fiatal felnőttkorban kialakulnak és az életvezetésben nehézséget okoznak.

Depresszió esetén a hangulat tartósan nyomott, az örömkészség és érdeklődés fokozatosan csökken, majd elvész, a testi és szellemi energia elfogy, fáradékonyság, nehezített gondolkodás, alvászavar, önbizalomhiány, bűnösségérzés, jelentéktelen cselekedetek felnagyítása, feleslegesség tudat, csüggedés és jövőtől való félelem, étvágytalanság, a szexuális vágy csökkenése, típusos alvászavar (néhány órai alvás után megébredés, majd visszaalvási nehezítettség) alakulnak ki.

Mánia esetén a beteg tele van energiával, önértékelése kórosan fokozott, sok mindenbe belekezd, de nem fejezi be, gondolatai gyorsak, csapongóak, nehéz követni, örömteli, úgynevezett üresen indokolatlanul derűs, minden nagyon könnyen megy, keveset alszik, felfokozott a tempója, kritikai és erkölcsi funkciói károsodnak, öltözködése nem korához vagy a helyzethez illő. Könnyen válik ingerülté, indulati megnyilvánulásai kiszámíthatatlanok lehetnek. Jellemző a csapongó és felgyorsult beszéd, a viccelődésre, szójátékokra való hajlam, gyakran udvariatlan és oda nem illő trágárság figyelhetők meg.

Kevert forma esetén a fenti tünetek egy időben lehetnek jelen. Lehetséges, hogy az élet során mindig csak az egyik irányú zavar lép fel, de ismertek a váltakozóan hol depressziós, hol mániás, sőt az egy időben mindkét eltérést mutató megbetegedések is.

A felismerés és a korai kezelésbe vétel, majd ezt követően a rendszeres gondozás nagyon fontos, a megfelelő folyamatos kezeléssel ugyanis megelőzhetők az állapotrosszabbodások.



Dr. Pánczél Gyula

V. Légúti allergiás betegségek

Hazánkban csaknem 1 millió lakos szenved allergiás típusú légúti betegségben. Ez a légutak olyan heveny vagy idült gyulladását jelenti, amely a szervezet valamely külső – a légutakba került – anyaggal szembeni túlérzékenységi reakciója végkifejleteként jön létre.

Két fő támadási területe van

  1. Allergiás orr-melléküregi nyálkahártya gyulladás, ami többnyire a szem kötőhártyájának gyulladásával is jár. Ez az allergiás rhinitis, vagy – ismert, nagyon találó nevén – a szénanátha

Mik a tünetei?

  1. Az allergiás hörgőnyálkahártya gyulladás rendszerint az előző tünetek továbbterjedése révén alakul ki. Ez az allergiás hörgi asthma

Mik a tünetei?

A fulladás, ziháló légzés gyakran éjjel kifejezettebb, alvásképtelenséggel jár. Attól függően, hogy a tünetek az év melyik szakában állnak fenn, beszélünk szezonális és nem szezonális allergiás rhinitisről vagy asthmáról. A szezonalitásért a tavaszi, nyári, őszi növényi pollenek felelősek. Ezek közül leggyakoribbak a parlagfű, a fűpollenek és a fa (cserje) pollenek. A nem szezonális rhinitisnek vagy asthmának a tünetei ugyanolyanok, mint a szezonálisé, de a tünetek nemcsak a pollenszezonban, hanem egész évben – különösen télen – jelentkeznek.

Okai

Az allergiás légúti betegségek kivizsgálása, a diagnózis felállítása és a szükséges kezelés bevezetése ma legszervezettebben a tüdőgondozókban folyik, de egyes gégészeti, allergologiai szakrendeléseken is lehetséges. A tüneteket kiváltó anyag elkerülése lenne a legjobb megoldás (gyomtalanítás a pollenek megjelenése előtt, pollenek, állati szőrök kerülése, ablakok zárása, házi por erélyes elszívása stb.), de ez önmagában nem elégséges. A rendelkezésre álló gyógyszerek nagyhatásúak, de használatukat illetően a kezelőorvos javaslatainak betartása célszerű. A tünetek jelentkezésekor kivizsgálás szükséges, az előírt gyógyszereket használni kell, olykor tünetmentes időszakban is (a kivárással a tünetek súlyosbodnak). A szezonális tünetek megjelenése előtt 1-2 héttel már el kell kezdeni a megelőző kezelést. A gyógyszerszedést nem szabad abbahagyni, illetve a kezelőorvossal a csökkentés menetét, ütemét meg kell beszélni.

Az allergiás légúti betegségek (és egyéb tüdőbetegségek) ellátása és a dohányzás-leszoktató programok folytatása Bács-Kiskun megye tüdőgondozóiban a járóbeteg szakrendelés keretében történik.

 

[ doc ] [ pdf ]

[ pdf ] állomány megjelenítéséhez Adobe softver javasolt, mely szabadon letölthető a gyártó oldaláról


A „Népbetegségek” kiadvány (2003) honlapomon való megjelenéséért ezúton mondok köszönetet Szabó Károlynak a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés Alelnökének, Dr. Mócza Györgynek a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés Hivatala Humánpolitikai Főosztály Osztályvezetőjének, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés Hivatalának.