Colitis ulcerosa (idült fekélyes vastagbélgyulladás) diétás kezelése

gvmd - 2005. február 05.

 

A fekélyes vastagbélgyulladás idült, súlyos, jellemzően hasmenéses időszakokkal jelentkező, de székrekedéssel váltakozható, gyakran testi leromlással járó betegség. Nevéből is következően a vastagbél nyálkahártyájának idült fekélyképződéssel járó gyulladásos betegsége, mely során a testi leromlás egyrészt a lázas állapotok, másrészt az étvágytalanság, valamint a régebben túlságosan szigorú diéta, illetve a véres hasmenés miatt következik be. A betegség oka a szervezetet védő immunrendszer működési zavara (autoimmun folyamat). A diétás kezelés a tünetmentes időszakokban gyakorlatilag megegyezik az egészséges táplálkozással, amelyben a változatosság a legfőbb irányelv, valamint a bizonyítottan panaszt okozó táplálék elhagyása. Talán a legfontosabb: bátorítani Önt vagy a beteget, akit ápol, az élelmi rostokban gazdag zöldség és főzelékfélék, gabonaneműek fogyasztására (ismételni kell, hogy a panaszt okozók kivételével) olyan mennyiségben, amilyenben még nem váltanak ki rosszabbodást, hasmenést. A diéta másik eleme a tejcukormentesség. Elég gyakori idült fekélyes vastagbélgyulladásban, hogy a vékonybél nyálkahártyájában nem termelődik a tejcukrot emészteni képes enzim. Egyes vizsgálatok arra utalnak, hogy a tengeri halak (makréla, lazac, heck, tonhal, szardínia stb.) fogyasztásával a szervezetbe kerülő zsírsavak kedvező hatásúak, érdemes tehát kipróbálni ezek fogyasztását. Általános tapasztalat, hogy a beteg fél a táplálkozástól és számos tápláléktól, pedig a jó időszakokban gyakorlatilag mindent szabad enni-inni. Célszerű azonban gyakrabban étkezni, mint korábban, egyszerre kis mennyiségeket.

Amint a bevezetőben említett, a fekélyes vastagbélgyulladás és a többi idült vastagbélhurut (pl. Crohn betegség, stb.) járhat hasmenéssel, székrekedéssel és ezen szakaszok váltogathatják egymást. Az egyes szakaszokban különbség van a diétás kezelésben is.

A hasmenéssel járó formák diétás kezelése

A diéta lényege: zsírszegény, tejtől és tejtermékektől mentes táplálkozás. A testsúlynak és a testi erőnlétnek (tápláltságnak) megfelelő energia bevitelről azonban gondoskodni kell! Az étrendnek megfelelő mennyiségben kell tartalmaznia fehérjéket, vitaminokat, ásványi sókat, rostanyagokat és folyadékot. A zsírszegénység azért fontos, mert mind az állati, mind a növényi zsiradékok fokozzák a bélmozgásokat, ingerlik a vastagbelet. Gyakran a zsírok emésztése sem tökéletes, s a széklet nagy mennyiségű emésztetlen zsírt és zsírban oldott vitamint tartalmaz. A tej és tejtermékek fogyasztása - ismét hangsúlyozzuk - a legtöbb esetben tilos. Egyrészt súlyos túlérzékenységi reakciót válthatnak ki. Ráadásul egyes tejtermékek zsírban is gazdagok, tehát kétszeresen károsak. A különösen érzékeny betegek állapota már egészen kis mennyiségű tej fogyasztásától is súlyosbodhat, ezért a tejjel, teitermékekkel készült sütemény, piskóta, hideg, vagy meleg konyhai készítmény tejtartalmára is gondolni kell Az erős hasmenés és a bélnyálkahártya túlzott váladékozása miatt a szervezet igen sok energiát és tápanyagot (fehérjét, vitamint és ásványi sót) veszít, ezért az idült fekélyes vastagbélgyulladásban szenvedők többsége sovány, testileg leromlott. Ha láza is van a betegnek még több tápanyagot veszít. Ebből következik, hogy a diétának - amint fentebb már említettük - több energiát és tápanyagot kell tartalmaznia részben a veszteségek pótlására, részben az egyensúly fenntartására, mint az egészséges ember táplálékának. Az ilyenkor szükséges 2 500—3 000 Kcal (10 400-125 010 KJ) energiát csak úgy lehet biztosítani, ha növeljük az étkezések gyakoriságát. Ezért 6-7 étkezést kell beállítani, 2-3 óránként étkezzünk.

Miből álljon a diéta? Milyen élelmiszer anyagokkal, élelmiszerekkel kell az említett energiamennyiséget a szervezetbe juttatni?

Mindenek előtt fehérjéket kell fogyasztani. Fehérjékből pótolja a szervezet az elpusztult sejtjeit, a fehérjék segítik a szervezet védekezőképességét fenntartani, a betegségektől megóvni, tehát a fehérjék, különösen az állati fehérjék nélkülözhetetlenek a leromlott beteg számára. Ezeket azután ki lehet egészíteni növényi fehérjékkel, illetve jól összeválogatva az utóbbiakat, teljes értékű fehérjét fogyaszthat a beteg (pl.: a burgonya, zöldség és főzelékfélék és a gabonafehérjék együtt teljes értékű fehérjét képeznek). Az értékes állati fehérjék közül a tej és tejtermékek kiesnek, tehát maradnak a húsok a húskészítmények és a tojás. A tojás igen változatosan készíthető el. A húsok és húskészítmények közül elsősorban a zsírszegények jöhetnek szóba, baromfi, sovány és fiatal marhahús, máj, zsírszegény húskészítmények (gépsonka, zalahús, sonkaszalámi). Úgy kell összeállítani a napi menüt, hogy valamennyi étkezés tartalmazzon állati eredetű fehérjét is. Ez nem könnyű feladat, de kis ügyességgel és néhány hetes gyakorlattal nem okoz gondot

A fehérjéken kívül energiaforrásokat is kell biztosítani

Mivel a zsírok nem jöhetnek szóba, maradnak a szénhidrátok. Fekélyes vastagbélgyulladásban legjobban bevált és elterjedt szénhidrátforrás a burgonya és a rizs. Mindkettőt igen sokféleképpen lehet elkészíteni. Mellettük azonban más nyersanyagokból is készíthetünk köreteket, ételeket. Melyek között válogathatunk? Induljunk ki abból, hogy legfontosabb feladatunk a gyulladás mérséklése és a hasmenés megszüntetése. Erre a célra legalkalmasabbak a pektin tartalmú élelmianyagok. (alma, birs, körte, sárgarépa, burgonya, cseresznye, földieper, fekete ribizke, banán, bab zöldborsó). Van pektin a szilvában, és a fejes káposztában is, de ezek nem feltétlenül tartoznak a diétába, mert pl. a szilva anyagai fokozzák a bélmozgást, a káposzta pedig puffasztó hatású és szintén fokozza a bélmozgást. Legjobb tehát, ha a beteg burgonyát, rizst, zöldséget és gyümölcsöket fogyaszt pektinforrásként. Nem tartalmaznak sok pektint, de fontosak összetételüknél, tápanyagtartalmuknál fogva a tök, patisszon, padlizsán, karfiol, uborka, zöldpaprika, fejes saláta, őszibarack, sárgabarack, meggy, málna, főtt tésztafélék (pl.: galuska, metélt, csőtészta, tarhonya), valamint a többi lisztből készült termék: kenyér, péksütemények. A rostban gazdag, bélmozgást fokozó karalábé, káposzta, kelkáposzta szilva, szőlő, dinnye egyéni elbírálást igényel. Ha ezek fogyasztása után rosszabbodik a beteg állapota, el kell hagyni őket. Ha viszont nincs panasz, nyugodtan adhatók, de ellenőrizni kell, nem az elkészítési mód okozta-e a panaszokat, pl. rántott, rakott főzelékfélék esetén a sok rántás használata.

A székrekedéssel járó formák diétás kezelése

A diéta az előbbiekhez hasonló elveken alapul: elegendő energiát adó táplálékot kell fogyasztani, a tejen és tejterméken kívül valamennyi állati eredetű fehérjét, minden étkezés során ehet. A diéta gerincét a burgonya, rizs, a zöldség- és főzelékfélék és a gyümölcsök képezik. A különbség annyi, hogy a székrekedés miatt előnyben kell részesíteni a beleket mozgató, hashajtó hatású élelmianyagokat (szilva, dinnye, káposzta, karalábé, kelkáposzta, paradicsom, paraj, sóska). De természetesen a többi zöldség-főzelék és gyümölcs is fogyasztható.

Folyadékfogyasztás

Mindkét betegségformában bőséges folyadékbevitelre van szükség, (világos tea, a gyümölcs és zöldség levesek, présnedvek, szénsavmentes ásványvízzel készített limonádé és tiszta víz). A székrekedéssel járó formában szabad feketekávét fogyasztani, a hasmenéses formában csak akkor, ha nem okoz panaszokat. Vízzel készült kakaót szabad inni. Alkoholt egyik formában sem engedjük. Naponta 2-3 liter folyadékot kell meginni, a folyadékveszteség pótlására valamint székrekedés leküzdésére.

Ásványi só pótlás

Mindkét formában, de esősorban a hasmenéssel járó típusban enyhébb-súlyosabb ásványhiány alakul ki (mész, vas, só és magnézium hiány). Minthogy a tej és tejtermékek tiltottak, lisztből készült termékekkel, húsféleségekkel kell ezeket pótolni. (10 dkg kenyérben 20 mg mész van, 10 dkg zsírszegény sonkaszalámi 20 mg-ot tartalmaz). Kitűnő mészforrás a tojás (1 db tojásban 20 mg) és jelentős a zöldség- és főzelékfélék mésztartalma is (10 dkg parajban 130 mg, ugyanennyi sóskában 110 mg, karfiolban 30 mg, zöldborsóban 35 mg, tökben 20 mg, sárgarépában 15 mg mész van). Gyümölcsökkel is fedezhető a mészszükséglet (10 dkg banán 110 mg, málna 30 mg, szeder 50 mg, ribizke 55 mg, szőlő 30 mg meszet tartalmaz), de az olajos magvakban még ennél is többet tartalmaznak. Arra kell törekedni, hogy a diéta legalább 600-700 mg meszet tartalmazzon naponta. Szükség lehet gyógyszeres pótlásra is (erről orvosa tájékoztatja). A megnövekedett vasszükséglet elsősorban tojás, húsok, húskészítmények fogyasztásával elégíthető ki. Magnézium a kálium és nátrium sók pedig főleg állati és növényi eredetű élelmianyagokkal pótolhatók.

Vitamin kiegészítés

A D-vitamin szükséglet elsősorban tojás, hús, vaj és vitaminnal dúsított margarin fogyasztásával elégíthető ki (naponta 1-2 dkg fogyasztható belőlük). Az A-vitamin pótlására szintén legjobb a tojás, vaj, és a margarin, valamint a sárgarépa, a zöld, a barna- sárga színű zöldség-főzelékfélék. A C-vitamin hiány zöldség- és főzelékfélék, gyümölcsök fogyasztásával előzhető meg, de célszerű naponta 200-300 mg C-vitamin tablettát is szedni.

Fűszerezés

Csak az enyhe fűszerek használata javasolt.

 

[ doc ] [ pdf ]

[ pdf ] állomány megjelenítéséhez Adobe softver javasolt, mely szabadon letölthető a gyártó oldaláról